Felségjelzések
Felségjelzések (I): a →Honvéd Légierőnél 1938-1945 között alkalmazott jelzéscsoportok. 1938.szept.1-én vezették be a függőleges vezérsík két oldalára és a szárnyak két felületére festett ékalakú piros-fehér-zöld hadijelet, ill. egy betűkből és számokból álló jelcsoportot: V=vad., B=bomb., ZB=zuhanóbomb., Z=rom-boló, R=futár, F=feld., S=szállító. – 1941.ápr.1-30. között a →délvidéki hadműveletben részt vevő gépek a törzsön a kabin mögött 50 cm széles krómsárga gyűrűt, a teljes vezérsíkon, az orron az orrburkolat végéig és a szárny alsó felének lekerekített végein sárga légv. azonosító színt kaptak. Ápr.30. után csak a sárga gyűrű (a →Tengely Ny-i és K-i fronti jelzése) maradt meg. E jel felfestését 1941.jún.19-től minden gépre elrendelték, de ekkor már a vezérsíkok elé. – 1942.márc.1-től vezették be a fehér keresztes hadijelet, 0,8x0,8, ill. 1x1 m-es méretben. 1944 végéig a piros-fehér-zöld csíkozás a függőleges vezérsíkon kívül a vízszintes vezérsíkok felületén számos gépen megmaradt. 1942.nov-1943.febr. között a K-i fronton bevetett rep.dd. 1.szd-ában a n. keresztet meghagyták, a vezérsíkot piros-fehér-zöldre, a motorburkolatot alul és a két szárnyvéget alul légv. (azonosító) sárgára festették. – Az 1944-es harcok során előbb a vízszintes vezérsíkok piros-fehér-zöld színezését hagyták el, majd a fehér keresztet tompították szürkére. 1944 telétől a függőleges vezérsíkok széles csíkozása szűnt meg, csak az oldalkormányon maradt kisméretű piros-fehér-zöld csíkozás. →Románia átállása után az azonos típusú gépek alkalmazása miatt a n-m. frontlégierő gépein a bal szárnyra alul, hegyével hátrafelé mutató fehér vagy sárga V betűt festettek. Az utolsó hónapokban átvett n. gépek átfestésére nem volt mód, esetenként a függőleges vezérsíkon a horogkeresztet lemeszelték. (Ábrákat lásd: a Magyar Királyi Honvédség fegyverzete [Zrínyi, Bp., 1994] c. műben.) ⬩ SGy, 276.
