Görögkeleti egyház
Görögkeleti egyház Magyarországon a II. világháború idején: ortodox (ort. keleti) keresztény felekezetű egyházak. A ~ a bevett felekezetek közé tartozott. 1941-ben 560954 (3,8%) fő, a trianoni területen 38321 (0,4%). A szerb ort. keleti egyház két püspöksége: a budai (Szentendre) és 1941-től a bácsi a belgrádi szerb ort. keleti patriarchátushoz tartozik. Lélekszáma kb. 170 ezer fő. A ro. ort. keleti egyház 3 püspöksége (Kolozsvár, Nagyvárad, Máramaros) 1940-től került Mo-hoz kb. 300 ezer hívővel. A ruszin ort. keleti püspökség (Munkács) 1939-től 150 ezer hívővel kerül át, de a szerb autokephal egyház joghatósága alatt áll. A többi (görög, bolgár, m. nyelvű) egyházközség kánoni helyzete rendezetlen volt. 1941-ben ezért a kormányzó a munkácsi püspökség és az egyházfő nélküli egyházközségek élére adminisztrátort nevezett ki. A Mo-i ro. és szerb ort. keleti püspökségek autokephal (egyetlen patriarchátushoz sem tartozó, hierarchiájában független és önálló) nemzeti egyházaik részei maradtak, ezért a m. állam nem ismerte el őket, kivéve a budait. Mivel az ort. felekezet egyházi szervezése kimondottan nemzeti és autokephal jellegű, a háború alatt ezek működése nehézségekbe ütközött. Számos szerb és ruszin ort. lelkészt a m., ill. a n. hatóságok elhurcoltak, elsősorban nemzetiségi hovatartozásuk miatt. ⬩ GJ, 339.
