Hadiállapot Magyarország és Románia között
Hadiállapot Magyarország és Románia között: jogilag kodifikált fe. konfliktus a Magyar Királyság és a Román Királyság között. Bár a kisebb-nagyobb határincidensek az I.vh. befejeződése óta folyamatosak voltak a m-ro. határon, s 1938-1940 között a két ország hadereje többször is felvonult a közös határra, ~ nem állt be. 1944.aug.23-án bekövetkezett →Románia átállása. →I.Mihály ro. kir. aznap esti rádiószózatában felszólította a ro. hds-t a →második bécsi döntésben elvesztett területek visszafoglalására Mo-tól, s ezzel egy időben a ro. Nagyvezérkar újonnan kinevezett főnöke, Georghe Mihail ho. tbk. ugyanilyen értelmű pcs-ot adott ki az 1.hds. fenti területeken állomásozó, 8 ho-t és 7 dd-t magába foglaló csoportosításának. Aug.25-től állandósultak a betörések m. területre, nem csupán az →Erdélyt kettéválasztó 1940-es belhatáron, de az Alföldön húzódó trianonin is. A ro. légierő megkezdte berepüléseit, majd 30-án több m. várost bombázott, köztük a visszafoglalandó területeken Nagyváradot és Szászrégent, a trianonin Kecskemétet és Ceglédet. Constantin Sănătescu hds.tbk., me. 30-án ultimátumban szólította fel Mo-ot az érintett területek kiürítésére, ellenkező esetben →hadüzenetet helyezett kilátásba. Mivel az önkéntes m. kiürítés nem következett be, ill. szept.5-én a →2.magyar hadsereg megindította a →tordai csatába torkolló tád-át, szept.7-én Ro. hadat üzent Mo-nak. – Mo. részéről aug.24-én, noha a pol. és kat. vezetés már ismerte a rom. kir. és VKF pcs-ait, csupán a határ lezárására intézkedtek. A ro. átállás nyomán kialakult helyzetet elemző és a további m. magatartást a →kiugrási kísérletig meghatározó aug.25-26-i →minisztertanácson →Vörös János vezds. VKF elmondta, hogy a →Honvédség nem rendelkezik elegendő erővel egy egyesült ro-sz. tád. elhárítására. Elhangzott, hogy ezt megelőzendő a m. csapatoknak minél hamarabb birtokba kell vennie a D-Kárpátok hágóit, s ott összefüggő védelmet foglalnia, s hogy (→Jungerth-Arnóthy Mihály küm. helyettes szavaival) „...a ro. kir. proklamációja [...] hadüzenetet jelent”, az állandósult ro. tád-okkal a ~ már amúgy is beállott. A kat. vezetők ellenzése ellenére határozatot hoztak a m. tád. megindításáról, egyúttal az →OKH vk. főnöke, Heinz →Guderian vezds. kérdésére, hogy Mo. hajlandó-e csatlakozni egy D-Erdély elleni n. tád-hoz, igennel válaszoltak. Utóbbit 3 feltételhez kötötték: a m. tád. együtt induljon a n. tád-sal, ne járjon a m. csapatok szétforgácsolásával, s a tád. csak a m. csapatok felvonulásának befejezése, ill. n. segítséggel történő felfe.zése után indulhat meg. A Guderiannak adott válasszal a m. pol. vezetés gyakorlatilag n. kat. segítséget kért a háború folytatásához. Szept.1-én a →Legfelső Honvédelmi Tanács a ro. kat. nyomás miatt elrendelte az ún. aktív határvédelmet, vagyis a m. erők ezt követően nem csupán az országhatárig szoríthatták vissza a betört ro. csapatokat, hanem harcászati szükségből át is léphették azt. ⬩ RI, 370.
