Imrédy-kormány
Imrédy-kormány: az 1938.máj.14-1939.febr. 15. között →Imrédy Béla me. vezetésével hivatalban lévő korm. Tagjai: →Keresztes-Fischer Ferenc bm., →Kánya Kálmán küm., →Rátz Jenő gy.tbk. hm., Mikecz Ödön igazságügyi, gr. →Teleki Pál vkm., →Reményi-Schneller Lajos püm., Bornemissza Géza iparügyi, Sztranyavszky Sándor földművelésügyi, →Hóman Bálint tárca nélküli miniszter (júl.11-ig). A kereskedelem- és közlekedésügyi tárcát szept.22-ig a me., majd Kunder Antal töltötte be. – Az ~ új tagjai: 1938.nov.15-től →Bartha Károly táborszernagy hm., →Tasnádi Nagy András igazságügyi, gr. Teleki Mihály földművelésügyi és →Jaross Andor felvidéki tárca nélküli miniszter; dec.10-től a nov.28-án lemondott Kánya küm. helyett gr. →Csáky István. – Az ~ hivatalba lépését követően elfogadott ún. rendtv-ek (1938:XVI. és 1938:XVII.tc.), vmint a köztisztviselők pol. tev-ét korlátozó 3400/1938.ME.sz. rendelet a nyilasmozgalom megfékezését célozták. Pol-lag a nsz. elutasítását és a m. függetlenségi gondolatot fejezték ki 1938 nyarán a kettős szentév rendezvényei: a r.k. XXXIV. →Eucharisztikus világkongresszus és a Szent István-emlékév. Az ~ külpol-lag is őrizte cselekvési szabadságát. A →Kisantant államaival megkötötte a →bledi egyezményt, a →kormányzó és a me. 1938.aug-ban →Hitlerrel való tárgyalásaik során elutasították, hogy Mo. fe. erővel vegyen részt egy Cs. ellen indítandó n. hadjáratban. – A No-i látogatást követően az ~ pol-jában alapvető fordulat következett be. Ebben jelentős szerepe volt a →müncheni egyezménynek és az →első bécsi döntésnek. A me. diktatórikus hatalmat kívánt volna magának biztosítani, rendeleti úton való kormányzás bevezetésével. Törekvésével azonban szembefordult a Nemzeti Egység Pártjának (NEP) többsége, s az ~-t a →Képviselőházban leszavazták. Az ~ lemondott, a kormányzó azon-ban megtartotta hivatalában, elsősorban No. támogatásának biztosítása végett a további revíziós tervekben, jelesül →Kárpátalja visszacsatolása érdekében. Az ~ terjesztette be az ogy-ben a →honvédelmi törvény és a második →zsidó-törvény tervezetét. További belpol. ellentétet okozott Imrédy kísérlete a →kormánypárt (NEP) helyett a →Magyar Élet Mozgalom megszervezésére. A me. diktatórikus törekvései egyre erősítették a kormányzó bizalmatlanságát vele szemben. A korm.fő leváltása elleni esetleges n. tiltakozást úgy lehetett eleve megelőzni, hogy bebizonyították Imrédy egyik dédszülőjének zsidó származását. Az államfő erre való hivatkozással szólította fel a lemondásra a me-öt, amit az 1939.febr.15-én tett meg. ⬩ SP, 502.
