Jugoszláv erődrendszer: a délszláv-m. határon Ju. által telepített →erődítések összessége. A táb-i jellegű erődítések kiépítését 1938-ban kezdték meg, 1940-től állandó jellegű erődítéseket építettek, súllyal a Duna-Tisza közén. Az 1941-ben még nem teljesen összefüggő ~ a sűrű mezőgazdasági kultúrával rendelkező sík vidékhez alkalmazkodott. – A megerődített állások első vonala a m. határtól 5-8 km távolságban húzódott, kivéve a határ Mura menti és a tiszántúli szakaszát, ahol 20-25 km-re. A fővédőöv a Mura D-i partján, majd Perlak <Prelog> magasságától a Dráva D-i partján húzódott Valpóig <Valpovo>. Innen a Baranya-háromszög területén haladt Bolmány <Bolman> – Pélmonostor <Beli Monastir> – Kiskőszeg <Batina> irányában, ált. a Báni-hegyekre támaszkodva. A Duna-Tisza közén Kiskőszegtől kiindulva Őrszállás <Stanisic> – Bajmok <Bajmok> – Szabadka <Subotica> – Nagykanizsa <Stara Kaniza> vonalában épült ki a Tiszáig, majd a Tiszántúlon Csókán át <Coka> a ro. határ irányába Valkányig <Valkan> tartott. A műszakilag tartós védelemre berendezett határőr „granicsár” laktanyák, az ún. „karaolák” az első erődelemet képezték. A mélységben elöl hk.árkok, mögöttük drótakadályok és aknamezők, hátul betonerődök voltak. A ~ mélységi kiterjedése helyenként elérte a 2-3 km-t. – A ~ második vonalát a határtól 25-30 km távolságra építették ki. Ny-on a Bacher- <Pohorje-> hegységnél kezdődött, tovább a Kolosi-, Ivanscica-, Kalnik- és Biló-hegységek É-i és ÉK-i lábára támaszkodott. A Baranya-háromszög területén Dárda <Darda> és Laskó <Lasko> között, a Duna-Tisza közén Nemesmilitics <Svati Miletic>, Pacsér <Pacir>, Csantavér <Cantavir> és Zenta <Senta> vonalában a Tiszáig tartott. A legfontosabb irányokba telepített, jól álcázott betonkupolás erődök és nagyerődök képezték a védelem gerincét. Az erődítési vonalak helyenként kis mélységű erődövet képeztek. A ~ a n-ol-m. →balkáni hadműveletben nem tudta betölteni feladatát. ⬩SJ, 528.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.