Keleti területek megszervezése
Keleti területek megszervezése: részben kat., részben polg. n. közig. a Lo-tól és a Szu-tól elhódított körzetekben. 1939.okt.8-án Lo. 4 Ny-i és É-i tartományát a →Nagynémet Birodalomhoz csatolják. 25-én a többi n. megszállás alatt lévő lengyel területen megalakul a →Birodalmi Főkormányzóság <Reichsgouvernement>. 27-én Lo. sz. csapatok megszállta K-i részeit csatolják a Szu-hoz. Mindezt a szept.28-i n-sz. határszerződés tette lehetővé. – 1941.júl.16-án egy →Hitler vezette értekezleten megegyezés születik a megszállt és a megszállandó sz. területek közig-áról (a K-i területek ált. rendezéséről szóló Generalplan Ostot →Himmler 1942. jún.12-én hagyja jóvá). Eszerint 4 bir. tartományt alakítanak ki. Ostland <K-i Tartomány>, amely Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lo. Szu. által 1939-ben annektált részeit, Fehéroroszországot és Oroszország ÉNy-i körzeteit foglalta magába, 1941.nov.17-én Keleti Komisszáriátus néven alakul meg. A jelentős orosz területekkel kibővített Ukraina már jún. végén megalakul. Az Uralig terjedő Moskowia és a D-i Kaukasia megalakítására a hadiesemények miatt csak részlegesen kerül sor. – A ~-ébe egyes területeken bekapcsolódnak a lakosság látszatönkormányzatai és milíciái (→kollaboráció; →ukrán nemzeti partizánok), sőt kialakul egy pseudo-államszövetség, az →Antibolsevista Nemzetek Blokkja. – Ro. 1941.aug.30-án egy n-ro. egyezményben visszakapja →Besszarábiát és Észak-Bukovinát, annektálja →Transznyisztriát. Finnország 1941 nyarán visszacsatolja az 1939-1940-es →Finn-szovjet téli háborúban elvesztett területeit. A →Magyar Megszálló Erők ellenőrizte ukrán és fehérorosz területek közig. főhatalma n. kézben maradt. ⬩ RI, 584.
