Keresztény pártok
Keresztény pártok Magyarországon a II.világháború idején: világnézeti alapon álló pol. pártok, amelyek pol-jának és programjának alapja a →katolikus egyház társ-i tanítása. A különféle keresztény pol. irányzatokból 1937-ben létrejött Egyesült Keresztény Párt (EKP) az 1939-es ogy-i választásokon 8 mandátumhoz jutott (ebből 4 MÉP-listán). Elnöke gr. Zichy János, képviselője még egy arisztokrata, egy nagybirtokos és öt r.k. pap. A konzervatív-legitimista EKP alkotmányvédő alapon állt és ellenezte az egyoldalú n. elkötelezettséget. Tömegbázisa a korszak végére elenyészett, szavazói falun a Kisgazdapárthoz, városokban és Bp-en többségükben a nyilasokhoz csatlakoztak. Az EKP megújulását szorgalmazók elérték, hogy 1943-ban, visszacsatolva az eredeti katolikus néppárti eszmékhez, felvették a Keresztény Néppárt nevet. – A nyilas Keresztény Nemzetiszocialista Front (3 mandátum, vezetője Meizler Károly) részben az EKP bomlásterméke, de nem állt keresztény világnézeti alapon. – 1943.aug.26-án Győrött a keresztény pol-t megújítani akaró →hivatásrendi vezetők és kereszténydemokraták →br. Apor Vilmos győri püspök segítségével létrehozták a Katolikus Szociális Népmozgalmat, amelyből 1944.okt. közepén illegálisan megalakult a Keresztény Demokrata Néppárt gr. Pálffy József elnökletével. ⬩ GJ, 589.
