1939

Full text search

1939
I.1.- Önállósul a Honvéd Légierő mint fegyvernem.
I.5.- Hitler és Jozef Beck lengyel külügyminiszter berchtesgadeni találkozóján szó esik Csehszlovákia esetleges közös német-lengyel-magyar likvidásáról.
I.6.- Csehszlovák-magyar határincidens történik Munkácsnál.
- Imrédy Béla miniszterelnök meghirdeti a Magyar Élet Mozgalmat.
I.15.- Önállósul a Honvéd Folyamerők mint fegyvernem.
I.16.- Hitler és gróf Csáky István magyar külügyminiszter berlini tárgyalásain szóba kerül a közös német-magyar-lengyel akció Csehszlovákia ellen. Hitlernek nincs kifogása a magyar-lengyel határ helyreállítása ellen Kárpátalján.
I.23.- Megalakul a kassai VIII. hadtest.
I.24.- Göring utasítást ad Németország zsidótlanítására (egyelőre kitelepítéssel és kivándoroltatással), s Reinhard Heydrichet kinevezi a Zsidó Kivándorlási Központ vezetőjévé.
II.3.- A Szovjetunió a diplomáciai kapcsolatok szüneteltetéséről dönt Magyarországgal.
II.16.- A kormányzó Imrédy Béla 15-i lemondásával kinevezi miniszterelnökké gróf Teleki Pált.
II.21.- A kormányzó mellett rendszeresítik a főhadsegédi beosztást.
II.22.- A kormányzó párt, a Nemzeti Egység Pártja felveszi a Magyar Élet Pártja nevet.
II.24.- Magyarország (elsőként) csatlakozik a német-japán-olasz Antikomintern Paktumhoz.
II.25.- A Legfelső Honvédelmi Tanács a győri fegyverkezési program teljesítési határidejét az eredeti öt év helyett 1940.VIII.1-ben állapítja meg.
- Betiltják a Magyar Nemzeti Szocialista Párt-Hungarista Mozgalmat és a Hungarista Pártot.
- A Mandzsukuo Császárság csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz.
III.8.- Megalakul a Nyilaskeresztes Párt.
III.10.- Szlovákiában a csehszlovák hadsereg átveszi a hatalmat.
- A magyar kormány határozatot hoz, hogy egy csehországi német katonai akció vagy Szlovákia függetlenedése esetén a Honvédség bevonul Kárpátaljára.
- A XVIII. pártkongresszuson Sztálin célzást tesz Hitlerrel való tárgyalási készségére.
III.11.- Kihirdetik az 1939:II.tc-t (honvédelmi törvény).
III.12.- Hitler értesíti a magyar kormányt, hogy lehetőséget kap Kárpátalja visszacsatolására.
III.14.- Pozsonyban kikiáltják a független szlovák, Huszton a ruszin államot. (Németország Szlovenszkót elismeri, Ruszinkszkót nem. A Szovjetunió IX.18-án elismeri Szlovákiát.)
III.15.- A német hadsereg bevonul a volt Csehszlovákia nem-szlovák felébe. A megszállt területeket Cseh-Morva Protektorátus néven a Német Birodalomhoz csatolják. Emil Hácha csehszlovák elnök a Protektorátus elnöke marad, de a Protektorátus tényleges vezetője a Hitler által kinevezett protektor, Konstantin von Neurath helyettese, Reynhard Heydrich.
- A VIII. magyar hadtest bevonul Kárpátaljára, amelyet a VI.23-án kihirdetett 1939:VI.tc-kel visszacsatolnak Magyarországhoz.
III.16.- Németország garanciát ad Szlovákia határaira.
- Románia a Kárpátalja délkeleti felére fennálló területi igénye alapján csapatokat vezényel Máramarossziget térségébe. A Honvéd Vezérkar intézkedik a volt csehszlovák-román határ megerősítésére.
III.18.- A Honvédség a Vereckei-szorosban kijut a történelmi magyar-lengyel határhoz.
III.20.- Németország ultimátumban követeli Litvániától a Memel-vidék átengedését. A német hadsereg és flotta 22-én megkezdi a békés bevonulást a területre.
III.21.- Hitler bejelenti igényét Danzig Szabad Városra, és követeli a kikötővárost Lengyelországgal összekötő, egyben Németországot Kelet-Poroszországtól elválasztó Korridor (lengyel folyosó) területen kívüliségét.
III.23.- Az Ung folyó völgyében összetűzés robban ki a magyar csapatok és az újonnan alakult szlovák hadsereg között. A magyar területnyereséget hozó összecsapások 26-án német fellépésre maradnak abba.
- Románia (lengyel közvetítés nyomán) lemond területi igényéről Kárpátalján. A következő napokban a magyar és a román csapatokat visszavonják a Kárpátalján kialakult magyar-román határról.
- Német-román gazdasági egyezményt írnak alá. Megkezdődik a gyors német behatolás a román gazdaságba.
- Szlovák-német védelmi szerződést írnak alá. A német hadsereg biztonsági övezetként megkapja Szlovákia területe 5%-ának használati jogát.
III.24.- Szobránc légterében magyar-szlovák légiharc bontakozik ki. A szlovák légierő bombázza Ungvárt és Nagybereznát, a magyar légierő az iglói repülőteret.
III.27.- Spanyolország csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz.
III.28.- A madridi helyőrség kapitulációjával katonailag véget ér a spanyol polgárháború.
III.31.- Magyar-szlovák határszerződést írnak alá Kárpátaljára vonatkozóan. A határ a Honvédség által elért vonalat rögzíti, ami nyugatabbra húzódik a korábbi szlovákiai-kárpátaljai belhatárnál.
- Nagy-Britannia és Franciaország garantálja a lengyel határok sérthetetlenségét.
- Német-dán megnemtámadási egyezményt írnak alá.
IV.1.- Először száll fel a japán Mitsubishi Zero vadászgép.
IV.3.- A Wehrmacht Főparancsnoksága (OKW) megkezdi a Lengyelország elleni támadás terveinek kidolgozását.
IV.7.- Olasz csapatok vonulnak be Albániába. Olaszország (formailag perszonálunióban) 12-én annektálja az országot.
IV.11.- Magyarország kilép a Népszövetségből.
- Hitler aláírja Lengyelország lehoranásának tervét (Fall Weiss).
IV.13.- Nagy-Britannia és Franciaország garanciát ad Görögország és Románia határainak sérthetetlenségére.
IV.15.- A brit parlament törvényt fogad el az általános hadkötelezettségről.
IV.17.- A Szovjetunió javaslatot tesz az I. világháborús brit-francia-orosz Antant felújítására.
IV.27.- Gróf Bethlen István visszavonul a nyilvános közélettől.
V.5.- Kihirdetik az 1939:IV.tc-et (II. zsidótörvény).
V.8.- Angol-francia-szovjet tárgyalások kezdődnek a háromoldalú szövetségről Moszkvában.
V.17.- A Honvédelmi Minisztérium rendeletet bocsát ki a légoltalom megszervezéséről.
V.21.- Németország és Olaszország támadó jellegű szövetséget köt („Acélpaktum”) Berlinben.
V.23.- Hitler elrendeli Lengyelország megtámadásának katonai előkészítését.
V.28-29.- Az ún. pünkösdi választásokon a Magyar Élet Pártja 183 mandátummal megszerzi az első, a Nyilaskeresztes Párt 31-gyel a második helyet. A Képviselőház VI.14-én ül össze.
V. folyamán-Halhin-Gol térségében japán-szovjet fegyveres összetűzések zajlanak le.
VI.7.- Berlinben német-észt és német-lett megnemtámadási szerződést írnak alá.
VII.1.- Először száll fel a német Focke Wulf Fw-190 vadászgép.
VII.7.- Kárpátalján megszűnik a katonai közigazgatás.
VII.13.- Gróf Csáky István külügyminiszter közli Orlowski budapesti lengyel követtel, hogy Magyarország semmilyen körülmények között sem fog fegyvert Lengyelország ellen.
VII.24.- Gróf Teleki Pál miniszterelnök két levélben jelzi Hitlernek, hogy bár a magyar kormány a tengelyhatalmak politikáját támogatja, Magyarország nem vesz részt Lengyelország elleni hadműveletekben.
VIII.8.- Gróf Csáky István külügyminiszter Berchtesgadenben Hitlernél kéri a Teleki-levelek meg nem írottnak tekintését.
VIII.11.- Újabb brit-francia-szovjet katonai tárgyalások kezdődnek Moszkvában, amelyek 21-én eredménytelenül megszakadnak.
VIII.23.- Moszkvában szovjet-német megnemtámadási szerződést írnak alá („Molotov-Ribbentrop paktum”), amelynek titkos záradékában felosztják egymás között Északkelet-Európát. Lengyelországot hozzávetőleg a Curzon-vonal mentén „megfelezik”. Litvánia német, Észtország és Lettország szovjet érdekszférába kerül.
VIII.25.- Nagy-Britannia kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt Lengyelországgal.
VIII.30.- Mozgósítják a svájci hadsereget, és felvonultatják a határokon kiépített erődrendszerbe (a lengyel háború befejezése után leszerelik).
VIII.31.- Mussolini négyhatalmi (olasz-német-angol-francia) konferenciára tesz javaslatot.
VIII.31/IX.1. – Éjszaka lengyel egyenruhába öltözött német kommandó támad meg egy németországi rádióadót (gleiwitzi provokáció).
IX.1.- Németország megtámadja Lengyelországot.
IX.2.- A magyar kormány a honvédelmi törvény alapján kivételes hatalmat léptet életbe. Olaszország nemhadviselőnek nyilvánítja magát.
IX.3.- Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Új-Zéland és India hadat üzen Németországnak, miután az elutasítja az aznap átadott brit-francia ultimátumot Lengyelország kiürítéséről.
- A Honvédséget részlegesen mozgósítják Románia ellen.
IX.4.- Japán be nem avatkozási nyilatkozatot ad ki.
- A brit légierő bombázza Wilhelmshavent.
IX.5.- Az USA semlegességi nyilatkozatot tesz (Neutrality Act).
IX.6.- A Lengyelországgal kölcsönös segítségnyújtási viszonyban álló Románia hasonló semlegességi nyilatkozatot bocsát ki, mint 1914-ben a Központi Hatalmak irányába.
- A francia hadsereg Saarbrückennél behatol Németországba.
IX.7.- Berlinben Ribbentrop német külügyminiszter kéri gróf Csáky István magyar külügyminisztert, hogy Magyarország ne avatkozzon be Románia ellen.
IX.8.- A német hadsereg bekeríti a Varsó környéki lengyel csoportosítást.
IX.9.- A német kormány kéri a német csapatok átvonulásának engedélyezését Lengyelország felé, amit a magyar kormány másnap megtagad. 11-én a szlovák kormány ugyanezt kéri, amit a magyar kormány szintén megtagad.
IX.10.- Kanada hadat üzen Németországnak.
IX.12.- Megkezdik a brit expedíciós erők átszállítását Franciaországba.
IX.14.- Magyarország nemhadviselőnek nyilvánítja magát.
IX.16.- A Szovjetunió fegyverszünetet köt Japánnal.
IX.17.- A Szovjetunió megtámadja Lengyelországot.
- A német hadsereg bekeríti az ország Ny-i részében harcoló lengyel főerőket.
- A lengyel kormány Romániába (később Párizsba, onnan Londonba) emigrál.
IX.18.- Magyarország megnyitja határát a lengyel menekültek előtt.
- A szovjet hadiflotta behatol az észt felségvizekre, és „átveszi a tengeri térség védelmét”.
- Sosnkowski tábornok megkezdi a hazai lengyel partizáncsapatok szervezését.
IX.19.- Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban szólítja fel a Szovjetuniót csapatai kivonására Lengyelországból.
IX.22.- Breszt-Litowskban közös német-szovjet győzelmi díszszemlét tartanak.
IX.23.- Helyreállítják a magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatokat.
IX.27.- Varsó egyhetes ostrom után kapitulál a német csapatok előtt.
- A szovjet csapatok az Északkeleti-Kárpátokban elérik a magyar határt.
- Németországban megalakul a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA).
IX.28.- Moszkvában német-szovjet barátsági és határszerződést írnak alá. Litvánia átkerül szovjet, a lengyel lublini vajdaság és a varsói vajdaság déli fele német érdekszférába.
- A Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási és támaszpontszerződést oktrojál Észtországra, X.5-én Lettországra, X.10-én Litvániára. Finnország elutasítja az erre vonatkozó szovjet megkeresést.
IX.30.- A franciaországi Angersben a lengyel emigráció elnökké választja Wladyslaw Raczkiewiczet, aki miniszterelnökké, egyben hadügyminiszterré nevezi ki Wladyslaw Sikorski tábornokot. Sikorski emigráns lengyel kormányt alakít, és francia földön újjáalakítja a lengyel hadsereget.
- A francia hadsereg feladja állásait Saarbrücken térségében, s visszavonul a határ mögé.
X.5.- Kleeberg tábornok Polesie-csoportjának fegyverletételével befejeződik a német-lengyel háború.
X.6.- Hitler burkolt békeajánlatot tesz a nyugati hatalmaknak. A francia kormány 10-én, a brit 12-én elutasítja.
X.8.- Lengyelország 4 nyugati és északi tartományát Németországhoz csatolják. Ugyancsak Németországhoz csatolják a litván Mariampol és Suwalki járást. Cserébe 10-én Litvánia megkapja Wilna (Vilnius) lengyel járást.
X.12.- Megkezdődik az osztrák zsidók deportálása.
X.14.- A Szovjetunió területcserére tesz javaslatot Finnországnak.
- A német U-47 tengeralattjáró behatol a Scapa Flow brit flottatámaszpontra, és elsüllyeszti a ROYAL OAK csatahajót.
X.15.- A Honvédségben tábori rabbijelvényt rendszeresítenek.
- Német-észt, 30-án német-lett szerződést írnak alá a németajkú lakosság áttelepítéséről a két országból a német Posen tartományba (a volt lengyel posnani vajdaságba).
X.19.- Ankarában brit-francia-török kölcsönös segítségnyújtási szerződést írnak alá.
X.25.- A Németországhoz nem csatolt, de német megszállás alatt lévő lengyel területeken megalakul a Birodalmi Főkormányzóság. Hitler főkormányzóvá nevezi ki Hans Frankot.
X.27.- Lengyelország keleti tartományait a Szovjetunióhoz csatolják.
- Litván csapatok vonulnak be Vilniusba (10-én csatolták Lengyelországtól Litvániához).
XI.3.- Német-szovjet szerződést írnak alá a német ajkú lakosság áttelepítéséről a Szovjetunió területéről a Német Birodalomhoz 1938 óta közvetlenül hozzácsatolt területekre.
XI.4.- Az USA feloldja a fegyvereladási tilalmat (Cash and carry).
XI.5.- Kassán megkezdi működését a Horthy Miklós Honvéd Repülőakadémia.
XI.13.- Megszakadnak a szovjet-finn tárgyalások.
- A megszállt Lengyelországban megalakul a Fegyveres Harci Szövetség (ZWZ), a későbbi Honi Hadsereg magja.
XI.18.- Brit-lengyel katonai megállapodást kötnek.
XI.28.- A Szovjetunió felmondja a Finnországgal fennálló megnemtámadási szerződést.
XI.29.- Terioki finnországi határvárosban a Finn Kommunista Párt kikiáltja a Szovjet-Finn Köztársaságot. A Szovjetunió ezt elismeri, s kölcsönös segítségnyújtási szerződést köt vele, egyben megszakítja a diplomáciai viszonyt Finnországgal. Otto Kuusinen szovjet-finn kormányfő behívja a szovjet csapatokat.
XI.30.- A Szovjetunió megtámadja Finnországot.
XII.7.- A balti államok tallini külügyminiszteri konferenciája semlegességi nyilatkozatot tesz a finn-szovjet háborúban.
XII.13.- A dél-amerikai La Plata folyó torkolatánál brit-német tengeri csata zajlik le. A német GRAF SPEE súlyosan megsérül.
XII.14.- A Szovjetuniót a finn hadjárat miatt kizárják a Népszövetségből.
XII.15.- A magyar Belügyminisztérium gyűjtést engedélyez a finnek megsegítésére, egyben engedélyezi önkéntesek toborzását.
XII.19.- Daladier francia miniszterelnök a brit-francia Legfelsőbb Haditanácsban javaslatot tesz Finnország katonai megsegítésére.
XII.21.- Párizsban megalakul az emigráns Lengyel Nemzeti Tanács. Elnöke Wladyslaw Sikorski tábornok.
XII.29.- Először száll fel az amerikai B-24 Liberator bombázórepülőgép.
XII.30.- Először száll fel a szovjet Il-2 csatarepülőgép.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi