Lengyelország
Lengyelország <Lengyel Köztársaság, Respublika Polska>: a Keleti- (Balti)-tenger és a Kárpátok között, az egykori Orosz-Lo., Pomeránia, Posen (Poznan)-vidék és Galícia területén 1918-ban létrejött állam. Ny-on No., K-en a Szu., D-en Cs. határolja. A független Lo-t 1918.nov.9-én a Lengyel Nemzeti Tanács kiáltja ki. Józef Pilsudski tbgy. átveszi a hatalmat, és összehívja az alkotmányozó nemzetgyűlést. Lengyel csapatok szállják meg az addig n. Posen (Posnan)-vidéket és Pomerániát. A régi osztrák Szilézia lengyel vidékét nem sikerült egészen megszállni, Teschen (Cieszyn, Tešýn) várost meg kellett felezni →Csehszlovákiával. 1920-ban az or-lengyel háborúban megszállják Ny-Ukrajnát és Ny-Belorussziát, ill. litván területeket (Wilno és környéke). Területe: 388390 km2, lakossága 32133260 fő. – Államformája közt. Elnöke: Ignacy Mosciski, akit 1926-ban és 1933-ban választottak meg 7-7 évre. Ő gyakorolja a végrehajtó hatalmat, nevezi ki a minisztereket. A tv. hozó hatalom a korm. és a 444 tagú képviselőház (sejm) kezében van. A törvényeket a 111 tagú szenátus (szenatus), a nemzetgyűlés másik háza készíti elő. A hatalom tényleges birtokosa azonban 1935-ben bekövetkezett haláláig Pilsudski tbgy., aki a hds. főpk-a maradt. – Az 1938.szept.29-i →müncheni egyezmény után az egykori tescheni Szilézia Ny-i felének lengyel lakosságú területei, Csaca és a Magas-Tátra vidékének néhány keskeny sávja került lengyel uralom alá. Így Lo. területe 389437 km2-re, lakossága 33 millió főre növekedett. – 1939. szept.28-án, a →német-lengyel és a →szovjet-lengyel háború befejezése után Lo. területét No. és a Szu. felosztotta. No-nak 188152 km2 (20 millió fő), a Szu-nak 201285 km2 (13 millió fő) jutott. A No. által megszállt területek egy részét No-hoz csatolták, a másik részéből létrehozták a →Lengyel Főkormányzóságot (96096 km2, 12240000 lakos). ⬩ SJ, 696.
