3. magyar hadsereg
3. magyar hadsereg: →hadtesteket összefogó szervezeti csoportosítás. A hdt-csoportok hdm-einek irányítására 1940.márc.1-én felállítottak három hds.pság-ot. A ~ pság eredeti állomáshelye Pécs, kötelékébe a III. és IV.hdt. tartozott, de ezen összetételben sosem került alkalmazásra. – Első felállítása 1940.júl.1-től a Ro. elleni mozgósításkor volt. Feladata fe. fellépés esetén a front É-i részén álló VII. és VIII.hdt. csapataival a Felső-Tisza völgyében megindítandó tád. irányítása lett volna. 1941.ápr.4-én a ~-t bízták meg a Ju-i események miatt mozgósított →seregtestek vezetésével, ill. a →délvidéki hadművelet irányításával. A ~-nek alárendelt csapatok 1941.ápr-máj.: IV.hdt. (2., 10., 12.dd., 16.hv. zlj.), I.hdt. (1., 13., 15.dd), V.hdt. (14., 19.dd., 2.lov.dd.), →Gyorshadtest (1., 2.gk.dd., 1.lov. dd.). – A bácskai hdm-ek után 1944.máj-ig a ~ hadi alkalmazására nem került sor. Az 1944. máj.10-én életbe lépő →Szabolcs-hadrend alapján a ~-et megszüntették. – Újbóli felállítására csak 1944.szept-ben került sor, amikor a Dél-Alföldön harcoló IV. és VII.hdt-t felsőbb pság hiányában közvetlen n. irányítás alá akarták vonni. 1944.szept.1-én a Tiszántúlon Makótól Gyuláig a IV.hdt. (8. és 6.táb.pótho., 20.gy.ho., 1.pc.ho., 1.pót-hu.e.), Gyulától Nagyváradig a VII.hdt. (4.táb.pótho., 12.tart.ho.) állt szemben a ro. erőkkel. Feladatuk szept.13-án Arad – Lippa irányába előretörve a Maros-völgy lezárása, mielőtt a sz. csapatok kiérnek az Alföldre. Miután ez nem sikerült, Arad elfoglalása után megkezdődött a visszavonulás. Szept.19-én a IV. hdt. törzséből ismét felállt a ~. A IV.hdt.pság feladatait a Lo-ból visszavont VIII. (volt II.tart.) hdt.pság vette át. Feladata okt. elején a Tisza-vonal és Nagyvárad védelme. Az arcvonal D-i szárnyán a VIII.hdt. (20.gy.ho., 23.tart.ho., 8. táb.pótho., 1.→huszárhadosztály, 1.pc.ho.); É-i szárnyán a VII.hdt. (4.táb.pótho., 12.tart.ho.) állt. A sz. erők azonban átkeltek a Tiszán és elvágták a ~-től a VII.hdt. csapatait. – Az 1944. okt.15. körüli →fegyverszüneti tárgyalások alatt a ~ megszilárdította állásait a Szolnok – Alpár – Kiskunfélegyháza – Kistelek – Baja vonalon. É-i szárny: LVII.n.hdt. (4.SS. pc.gr.ho., 20.gy.ho., 1.hu.ho.); közép: VIII.hdt. (8.táb.pótho., 1.pc. ho.); D-i szárny: 23.tart.ho., 10.gy.ho.). A Bp. irányába indított sz. tád. következtében a ~ 1944.okt-nov-ben további súlyos veszteségeket szenvedett. Egy részét (10.gy.ho., 1.pc.ho., 1.hu. ho. részei) a →pesti hídfőbe vonták, más része (8.táb.pótho., 20.gy.ho., 1.hu.ho. részei) a Dunántúlra került, ahol ho-onként n. alárendeltségben vetették be. – A ~ 1944.nov.13-tól a Duna védelmét irányította Ercsitől a Dráváig. A ~ harcvezetése 1944.dec-ben megszűnt, törzse Nagyigmándra települt. – Újbóli alkalmazására 1945.márc-ban került sor, amikor a 6.n.hds-ből és a ~-ből álló →Balck-seregcsoport a Velencei-tótól Esztergomig volt védelemben. A ~ (1. hu.o., 2.pc.ho., 23.tart.ho.) szakasza Zsámbék É-tól Esztergomig terjedt. A sz. tád. az 1.hu.ho-nál átszakította vonalát, a 23.tart.ho-lyal és a 2. pc.ho-lyal Nyergesújfalunál a Dunához szorult, márc.25-én átkelt az É-i partra és a Csallóköz felé vonult vissza. Ott magához vonva a kiképzés alatt álló 27.gy.ho-t és 9.hv.dd-t, osztrák területre hátrált, ahol 1945.máj.8-án Linznél tette le a fegyvert az am. csapatok előtt. – Létszámadatai állandóan változtak. – A ~ pk-ai: →Gorondy-Novák Elemér altbgy. [1941.máj.1-től lov.tbk.] (1940.márc.1. – 1941.nov.1.); →Decle-va Zoltán altbgy. [1942.okt.1-től vezds.] (1941. nov.1. – 1942.dec.1.); →Csatay Lajos altbgy. [1943.febr.1-től vezds.] (1942.dec.1. – 1943.jún. 12.); →Beregfy Károly altbgy. [1944.jan.1-től vezds.] (VI.hdt.pk-ként helyettesít 1943.jún.12. – aug.1., kinevezett pk. aug.1. – 1944.máj.15.); →Heszlényi József altbgy. [1944.nov.1-től vezds.] (1944.szept.19-től végig) ⬩ BA, 733.
