Magyar-horvát kapcsolatok
Magyar-horvát kapcsolatok (1941-1944): a Magyar Királyság és →Horvátország viszonyrendszere a II.vh. alatt. Az 1941.ápr.10-én kikiáltott Független Horvát Állammal Mo. 17-én diplomáciai kapcsolatot létesített, és a zágrábi főkonzulátust követségi rangra emelte. A ~-at kezdettől terhelte a Muraköz problémája. A terület 1918-ig Mo-hoz tartozott, attól →Jugoszlávián belül Horvátországhoz. A →Délvidék visszacsatolása során a Muraközbe m. csapatok vonultak be, s júl.9-én →katonai közigazgatást vezettek be ott. 10-én a horvát korm. tiltakozó jegyzéket juttatott el egyidejűleg a m., n., ol., ro. és szl. korm-hoz, amelyben leszögezte a Muraköz Horvátországhoz való tartozását. A m. korm., hogy bizonyos engedményeket tegyen, utasította a kat. közig. vezetőjét a horvát nyelvhasználat biztosítására, horvát nyelvű lapok megjelenésének engedélyezésére, ill. a m. államra hűségnyilatkozatot tett horvát tisztviselők hivatalukban maradhattak. Szept.6-ig pedig felszámolták a kat. közig-t a területen. Mindez különbözött a szerbekkel szemben tanúsított intoleráns bánásmódtól. 1942.ápr. elején m-horvát államközi egyezmény született a bosznia-hercegovinai szórványmagyarság áttelepítéséről Mo-ra. Ennek alapján Bjelina, Brčko, Gunja, Vučinjak községekből 1552 m. költözött át a Bácskába. 1944.máj.4-én Zágrábban m-horvát menekültügyi egyezményt írtak alá, ám gyakorlatba való átültetésére a hdm-ek miatt már nem kerülhetett sor. Tárgyalások folytak a két fél között további lakosságcseréről, kulturális kérdésekről, azonban ezek nem vezettek dokumentumok aláírásához. 1944.aug-ban n. részről m-horvát kat. együttműködést javasoltak a partizánok ellen, aug.17-én a →Sztójay-kormány határozatot hozott, hogy 10 km mélységben hajlandó m. csapatok bevetésére horvát területen, azonban ennél kiterjedtebb kat. együttműködéshez a két korm. külön megegyezése szükséges. A horvát vezetés ezt kelletlenül fogadta, s csak n. nyomásra nem utasította el. A gyakorlatban ilyen beavatkozásra nem került sor. ⬩ SP, 734.
