Magyar-román kapcsolatok
Magyar-román kapcsolatok (1938-1944): a Magyar Királyság és a Román Királyság viszonyrendszere a II.vh-t közvetlenül megelőzően és a háború alatt. Alapvetően az ellentétes kül-pol. érdekek határozták meg. Ro. a status quo fenntartását kívánta, Mo. a területi revízióra törekedett. Terhelte a ~-t a kisebbségek problémája, amely az 1940. évi →második bécsi döntésig elsősorban a Ro-i magyarság sérelmeit jelentette. A →müncheni egyezmény után a két ország között versengés kezdődött →Kárpátalja birtoklásáért, amelynek máramarosi részére Ro. is igényt tartott. 1939. márc.16-án Ro. mozgósított követelései alátámasztására, majd n-ol. közvetítésre visszavonult. – →Erdély 1940.aug.30-i kettéosztása a m-ro. viszály új, állandó forrásává vált, Mo. a revízió folytatására, Ro. a revízió revíziójára törekedett. Ez egyfajta versengésre vezetett a két ország között No. irányában, amit →Hitler az „oszd meg és uralkodj” elvének érvényesítésével maximálisan ki is használt. Igazságosztó tényezőként állította be a n. pol-t, amely majd a végső győzelem után biztosítja szöv-ei jogainak érvényre juttatását szomszédjai rovására. Hitler valóságos célját Göbbels propagandaminiszter fogalmazta meg 1943.máj-ban: „a kisállamiság kacatját [...] fel kell számolni, amint lehetséges. Harcunk célja, hogy egyesített Eu-t hozzunk létre.” Hitler pozícióit erősítette a két ország pol. vezetésének sz-ellenessége. – 1940.szept-től kétoldalú m-ro. tárgyalások kezdődtek a ~ rendezésére, amelyek egyes (részlet) kérdésekben eredményre is vezettek. Megegyezés jött létre a posta-, távíró- és telefonforgalom rendezéséről, Kolozsvárott és Nagyváradon ro., Aradon és Brassóban m. konzulátus felállításáról, vmint a Ro-i m. pol. foglyok (részleges) szabadon bocsátásáról. A kisebbségi jogok kérdésében azonban nem történt előrelépés. Az ún. kölcsönösségi kisebbségi pol. érvényesült tovább, az egyik országban bevezetett diszkriminatív intézkedésekre a másikban hasonlókkal válaszoltak. – A két ország közötti versengés egyik leglátványosabb terepe a Szu. elleni háború volt, majd a →fordulat a II.világháború menetében után ez ellentétes irányú rivalizálássá változott, mindkét ország igyekezett kapcsolatokat keresni az →angolszász hatalmakkal. 1943-ban több alkalommal is közvetlen tárgyalásokra került sor m. és ro. politikusok között, így jún-ban br. →Bánffy Miklós és Juliu Maniu tárgyalt Bukarestben, de a területi kérdéseken a közeledési kísérletek megbuktak. →Románia átállása után a m. hds. kísérletet tett a D-Kárpátok kat. lezárására, ezért 1944.szept.5-től behatolt D-Erdélybe. 7-én beállt a →hadiállapot Magyarország és Románia között. A sz. hds. kötelékében →román csapatok a magyarországi hadműveletekben vettek részt. ⬩ SP, 755.
