Magyarország német megszállása
Magyarország német megszállása: a m. állam benntartása fe. erővel a →német szövetségi rendszerben. 1944.márc.19-én Bp-re koncentrálva több irányból n. csapatok lépték át a m. határt, a Tisza vonaláig megszállták az ország területét, s a légi úton Debrecent. – A m. →béketapogatódzásokról tudomással bíró →Hitler Ol. kapitulációját (1943.szept.8.) követően azonnal utasította az →OKW-t, hogy dolgozza ki ~-nak tervét, amely javaslat formájában szept. 30-ra készült el, és a Margarethe fedőnevet kapta. (1944.jan-ban, amikor Ro. megszállására is javaslat készült, a m. terv fedőneve Margarethe I., a ro-é Margarethe II. lett.) Az ország területét 3 hdm-i zónára osztva javasolták ~ végrehajtását: Ny-Mo. Bp-tel és a hds. zömével, K-Mo. a Tiszától D-re és K-re, ÉK-Mo. a Tiszától É-ra. Az első zóna megszállását n., a másodikat ro., a harmadikat n. és szl. erők bevonásával tervezték. Részletes javaslatokat csak az 1. és 2. zóna megszállására készítettek. A tervet többször módosították, végrehajtását 1944.febr-ban tűzték napirendre. – Kat. és pol. megfontolásokból a 2. hdm-i zóna megszállását, ill. a ro. és a szl. részvételt ekkor már nem tartották szükségesnek. Hitler febr.28-án utasította a kat. vezetést a Margarethe I. előkészületeinek meggyorsítására. Márc.12-én kiadták a hdm. parancsot, amelyet 15-én a pol. vezetés javaslatára módosítottak. A →klessheimi tárgyalásokkal egy időben, márc.18-án nem sokkal 1900 óra után megkezdődtek az előkészítő kat. akciók (→Trójai faló vállalkozás). Az erők zöme 19-én 0400-kor lépte át a m. határt. A ~-ban részt vett kat., rő. és rep. erőket 8 ho-ra, kb. 100 ezer főre lehet becsülni. – A HVK ügyeletes tbk-a éjfél után vette, majd továbbította →Szombathelyi Ferenc vezds. VKF parancsát: a bevonuló n. csapatokat barátságosan kell fogadni, ellenállást nem szabad tanúsítani. Ellenállást az újvidéki hídőrség fejtett ki, ahová Szombathelyi parancsa nem érkezett meg. Szintén az értesítés hiánya miatt ellenszegültek a n-eknek a budaörsi rep.téren, Székesfehérvárott, Bicskén, Győrött, Sopronban, de ezeknek nem volt országos jelentőségük. – Márc.26-án →Horthy kormányzó tárgyalt a ~-t irányító Maximilian von →Weichs tbgy-gyal, a n-ek aznap feloldották a Tisza mentén létesített záróvonalat és a m. laktanyák zárlatát. 28-án Hitler döntést hozott a →Honvédség további harci alkalmazásáról. Márc.22-én (alkotmányosan) megalakulhatott a →Sztójay-kormány. Ápr.24-én →Greiffenberg altbgy. Bp-i n. kat. attasé mint a Wehrmacht meghatalmazott tbk-a Mo-on <Bevollmächtiger General> átvette a Mo-on tartózkodó n. csapatok feletti pság-ot, Weichs visszautazott Belgrádba. 25-én K-Mo-ot a Tisza vonaláig és Kárpátalját n. →hadműveleti területté nyilvánították. ⬩ KJ, 775.
