Magyarországi harcok befejezése
Magyarországi harcok befejezése: tér- és időbeli meghatározása annak, hogy Mo-ot 1945-ben elhagyják az összefüggő fronthoz kapcsolható harccselekmények. A front 1945.márc.30-án érte el Pinkamindszent – Körmend – Szentgotthárd térségét. Az itt kiépített →Birodalmi Védőállás <Reichsschutzstellung> Steiermark szektorának Güssing védőszakaszában (Szentgotthárd-D – Moschendorf-É) a 27.sz.hds. 104. löv.hdt. 93.löv.ho-a (Pinkamindszent – Vasalja), 33.löv.hdt. 202.(Csákánydoroszló körzete) és 337.löv.ho-a (Felsőrönök – Rábafüzes), vmint a 18.sz.hk.hdt. 110.hk. és 32.gárda-g.dd-a elakadt. Tíz napra állóharc alakult ki, ami a 37. sz.löv.hdt. (108.gárda, 316., 320.löv.ho.) ápr. 10-én Heiligenkreuz <Rábakeresztúr> térségében indított tád-a nyomán szűnt meg. Ehhez csatlakoztak 11-12-én jobbról a fenti sz. erők, miután Hermann →Balck pc.tbk., a 6.n.hds.pk-a 11-én visszavonulási parancsot adott a védőknek. A magaslatok gerincén zömmel m. területen kiépített állásokat a 6.n.hds. IV.SS pc.hdt. 1. és 3.pc. ho-a (Rábafüzes, ill. Nemesmedves – Pinkamindszent) védte. A →peremvonal mögött több Mo-i település feküdt. – 1. Rábafüzes 1945-ben meglévő 274 épületéből 161 ápr.11-én került a sz. csapatok birtokába, a hegyközség központját jelentő, a Levente-hegy tövében feküdt Lang-kocsmával. 2. Szentimretelep sz. elfoglalása is 11-én következett be, 1-2 órával Rábafüzes hegyvidéke után. A különálló telep Felsőrönök közig. része volt. 3. Nemesmedves belterülete ápr.4-én véglegesen sz. kézre került, de a felette lévő Savanyú-hegyen telepített vezetési pontot csak a 11-i harcok során vesztették el a n-ek. 4. Magyarbükstelep, Csákánydoroszlónak az anyaközségtől 4,5 km-re lévő külterülete közvetlen a határnál feküdt. A peremvonal tőle D-re, a Konicsár-dombok lejtőin húzódott. Az állások elhelyezkedéséből, a terepviszonyokból, a történésekből, a helytörténeti adatokból és a n. forrásokból az derül ki, hogy a védők csak 11-én, a visszavonulási pcs. vételét követően adták fel és vonultak vissza a Strém-patak völgyének irányába. Ápr.1-én egy kisebb sz. harcfelderítő járőr a Strém-völgyében, „hátulról” elérte a települést, majd mellette az erdőben beásta magát, és ott maradt 11-éig, de a továbbra is a n. vonalak mögött fekvő Magyarbüksről 1-én ki is vonult. 5. Lovászadtól É felé a dombvonulat, amelyen az állások kiépültek, Pinkamindszent határához tartozik. A falu és a dombvonulat között vizenyős lapály (Sásomi-rét) terül el. A dombon a peremvonal mögött 1 km-re lévő Alsó- vagy Kapuy-major n. vezetési pont volt. A dombvonulat és a falu között, a Pinka közúti hídjánál áll a Felső- vagy Dénes-major, ami márc.31-ápr.12. között a senki földjén feküdt. Az ápr.11-i n. visszavonulás következtében a Rábafüzes – Nemesmedves szakaszról 12-én hajnalra az onnan érkező sz. ékek a Kapuy-major és Heiligenbrunn <Szentkút> közé kerültek. Így a 3.n.pc.ho. II/3.pcgr.zlj. Helmuth Seifert szds. vezetésével 0230 után kitöréssel indította meg visszavonulását a németújvári úton. A Pinkamindszent belterületén márc.31. óta álló 93.sz. löv.ho. részei ezután tudtak mozgásba lendülni. Átszaladva a Dénes-major körzetén, elérték a Kapuy-majort. 6. Van nézet, amely szerint Szentpéterfa volt az utolsó, sz. csapatok által elfoglalt m. község. Ennek ellentmond, hogy a község maga márc.31-én elesett, ill. a lapály a Ny-i oldalán húzódó dombvonulattal együtt osztrák területen fekszik, a n-ek által 13-án feladott védőállásokat pedig ezen a dombvonulaton építették ki. A falu Ny-i széle a határ. – A ~-ével kapcsolatban három határ állapítható meg: I. 1945.ápr.4.: Nemesmedves elfoglalása után közjogilag önálló községet n-m. csapatok nem tartanak. II. ápr.11.: a különálló települések közül Magyarbüks kerül utolsóként a sz. csapatok kezére. Néhány órával korábban esik el a szintén különálló Szentimre-telep és Rábafüzes-hegyközség. III. ápr.12.: a Pinkamindszenthez tartozó Dénes-, majd Kapuy-major sz. birtokba vételével Mo. mai határain belül véget érnek a harccselekmények. ⬩ RI, 773.
