Müncheni egyezmény
Müncheni egyezmény: az 1. Csehszlovák Közt. megcsonkítása, egyben Ny-i kísérlet az új →világháború kitörésének megelőzésére. Az 1938.márc.13-i →Anschluss igen nagy nyugtalanságot keltett →Csehszlovákiában. A No-gal határos területeken több mint 3 milliós n. etnikai tömb élt, s attól tartottak, →Hitler külpol. programja megvalósításának következő állomása ezen területsáv bekebelezésére tett, Au-i mintájú kísérlet lesz. A Cs-i n. pol. szervezetek között a Konrad Heinlein vezette Szudétanémet Párt volt a legerősebb, 1935 óta a n. választók 2/3-ának szavazatát bírta. Ápr. végi karlsbadi kongresszusán elfogadott 8 pontos programjában (többek között) követelte az autonómiát, saját korm-nyal, s a nsz. propaganda szabadságát. Máj.30-án Hitler jóváhagyta a Cs. lerohanására vonatkozó kat. tervet (Fall Grün) arra az esetre, ha diplomáciai úton nem érné el célját. A Cs. területi épségét garantáló Nyi-i hatalmak (NBr. és Fr.) az egyre erőteljesebb, Cs-ellenes n. propagandára felfigyelve, megfogalmazták álláspontjukat. Főleg az ang. külpol. irányítói vélték úgy, az ún. megbékéltetési politika jegyében még közvetíthetnek No. és Cs. között. →Chamberlain brit me. szept.13-án személyes találkozót javasolt Hitlernek. A Führer 15-én Berchtesgadenben fogadta őt, s közölte vele, hogy számára csak egyetlen megoldás létezik, a Szudétavidék No-hoz való csatolása. Szept.22-23-i újabb találkozójukon, Bad Godesbergben Chamberlain elfogadta Hitler követeléseit, s 28-án nk. konferencia összehívására tett javaslatot. 23-án Eduard →Beneš cs. elnök elrendelte a teljes mozgósítást. – Időközben a n. vezetés kísérletet tett a Cs-val szemben szintén területi igényekkel élő Mo. bevonására a konfliktusba, a tárgyalások esetleges sikertelenségének esetére. Szept.6-án →Göring semlegességi nyilatkozatot csikart ki Pál ju. régenshercegből, a →Kisantant legerősebb államának vezetőjéből egy m-cs. fe. összeütközés esetére. 16-án a m. hds-t részlegesen mozgósították. 20-án azonban Berchtesgadenben →Imrédy Béla me. elutasította Hitler javaslatát, hogy adott esetben Mo. No-gal együttesen támadja meg Cs-t. – Szept.29-én Münchenben öszeült a Chamberlain által javasolt nk. értekezlet. 30-ára virradóra Chamberlain brit, Edouard →Daladier fr., Benito →Mussolini ol. me. és Hitler n. kancellár aláírta a ~ néven közismertté vált okmányt. Ennek értelmében a n. hds. okt.20-ig bevonulhatott a Cs. területének 1/5-ét, lakosságának 1/10-ét kitevő No-hoz átcsatolandó Szudéta-vidékre. A függelék szerint a m. és lengyel területi igényeket kétoldalú tárgyalások útján kellett rendezni, de ha 3 hónapon belül nem sikerül megegyezésre jutni, az ügyek a konferencia négy résztvevője elé kerülnek. – Lo. okt.2-án kat. erővel birtokba vette Tesín (Teschen, Cieszyn) vidékét, 8-án az Olsa-területet Bohumín városával, Skalite térségét a Jablonkai-hágóban, vmint két kisebb területrészt a Magas-Tátra két É-i átjárójában, Árvában és a Szepességben, összesen 800 km2-t 171,6 ezer lakossal, amelyből 70 ezer lengyel, 10 ezer n. volt. Mo. igényeit a komáromi tárgyalások kudarcát követően a nov.2-i →első bécsi döntésben rendezték. – Okt.5-én Beneš lemondott, NBr-ba emigrált, utóda Emil →Hácha lett. Ugyanezen a napon a Hlinka-párt által Zsolnán szervezett szl. nemzeti kongresszus kimondta →Szlovákia és Ruszinszko (→Kárpátalja) autonóm státusztát Cs-n belül, Josef →Tiso vezetésével szl., Bródy András vezetésével kárpátaljai korm. alakult. – Miután a ~-ben foglalt kötelezettséget, miszerint No. tiszteletben tartja az ún. Maradék-Csehszlovákia határait, Hitler az 1939.márc.15-i bevonulással és a →Cseh-Morva Protektorátus 16-i létrehozásával megszegte, NBr. és Fr. pol. vezetése belátta a megbékéltetési pol. kudarcát, megkezdte a felkészülést Hitler megállítására, akár háborúval is. Magát a ~-t NBr. 1942.aug.5-én, a →Szabad Franciaország szept.29-én nyilvánította semmisnek. ⬩ SP, 827.
