Nagynémet Birodalom
Nagynémet Birodalom <Großdeutsches Reich>: a n. állam 1939.márc.16-tól bevezetett hivatalos megnevezése. Egyben 1938.febr.20-tól Harmadik Birodalom <Drittes Reich>. (Az Első Bir-nak Nagy Károly Frank Birodalmát, a Második Bir-nak a bismarcki császárságot tekintették.) No. területe az 1919.jún.28-i versailles-i béke után 468802 km2, lakossága 1935-ben 65,22 millió fő. A Saar-vidék (1912 km2, 0,81 m. fő) az 1935.jan.13-i népszavazással tér vissza No-hoz. 1935.márc.16-án visszaállítják az ált. védkötelezettséget, 1936.márc.7-én bevonulnak a rajnai demilitarizált övezetbe (területe beleszámít a versailles-i No. területébe). 1938.febr.20-án →Hitler deklarálja, hogy No. minden, No. határán túl élő n. pártfogója. Az 1938. márc.13-i →Anschluss és az ápr.10-i népszavazás nyomán Au-t →Ostmark néven No-hoz csatolják (83764 km2, 6,76 m. fő). No. a →Csehszlovákián belüli, nagyobbrészt n-ek lakta Szudéta-vidéket (28971 km2, 3,64 m. fő) az 1938.szept.29-i →müncheni egyezménnyel szerzi meg, okt.10-én szállja meg. 1939.márc.15-én bevonul Morvaország és Csehország maradék részébe, 16-án →Cseh-Morva Protektorátus (48925 km2, 6,79 m. lakos) néven a ~-hoz csatolja. A márc.20-i ultimátumnak engedve, Litvánia visszaadja a Memel-vidéket (2829 km2, 0,15 m. fő), amit a 22-i berlini szerződés csatol a ~-hoz. Ápr.15-én vezetik be a ~ egészében a Gau (körzet) közig. beosztást. – A ~ további terjeszkedése már háború útján történik. 1939.szept.1-én megtámadja →Lengyelországot, A szept.28-i →német-szovjet szerződések alapján okt.8-án Lo. négy Ny-i és É-i tartományát a ~-hoz csatolják, Ostgebiet (Keleti Terület, 91974 km2, 9,63 m. lakos), együtt →Danzig Szabad Állammal (1893 km2, 0,41 m. lakos). Az Ostgebiet része az ugyancsak okt.8-án Litvániától a ~-hoz csatolt Mariampol és Suwalki terület. Okt.25-én a No-hoz közvetlenül nem csatolt, de a ~-ba betagolt lengyel területeken megalakul a →Lengyel Főkormányzóság (Generalgouvernement, 96069 km2, 12,24 m. fő). Fr. 1940.jún.22-i kapitulációjával No-hoz csatolják (vissza) Elzász-Lotharingiát (14522 km2, 1,92 m. lakos), a ~-hoz csatolják Luxemburg egy részét (2586 km2, 0,3 m. fő), vmint Belgium egy részét (Eupen-Malmedy, 1056 km2, 0,07 m. lakos). Az utóbbit már máj.18-án megszervezik. Ezzel állítják vissza a N. Bir. 1918. évi határait (Ludendorff tbk. 1918-as módosításaival). – Az 1941. máj.13-i n-horvát határszerződéssel, →Jugoszlávia felosztása során csatolják a ~-hoz Dél-Stájerországot és Dél-Karinthiát (11300 km2, 0,8 m. lakos). Ez gyakorlatilag azonnal, formálisan júl.8-án, →Jugoszlávia megszűnésének proklamálásával lép életbe. A →Szovjetunió elleni támadás után megkezdődik a ~-hoz közvetlenül nem tartozó, de n. megszállás alá kerülő →keleti területek megszervezése. 1941.aug. 30-án Galíciát (Distrikt Galizien, 50300km2, 5,21 m. fő) a ~-hoz tartozó Lengyel Főkormányzósághoz csatolják, egy időben →Transznyisztria Ro-hoz való csatolásával. A ~ területe ezzel eléri max. kiterjedését, 902705 km2-en. A lakosság számát nem lehet meghatározni a részértékek összeadásával az időközben megindult demográfiai folyamatok miatt: →zsidó holocaust, lengyelek és más, elsősorban szláv etnikumok kiirtása vagy →deportálása, ill. n-ek betelepítése. – A ~-ban minden hatalom →Hitler kezében összpontosult, akarata tv-értékű volt. Az egyes hatalmi ágazatokat irányító, birodalmi vezető (Reichsleiter) rangú személyek, a miniszterek, vmint a →haderőnemek vezetői kizárólag neki voltak alárendelve, pártvezér, kancellár vagy legfelső főpk. minőségében. Az ily módon kialakult párhuzamos apparátusok nem álltak szerves, rendezett kapcsolatban, ami biztosította a Führer (→Vezér) kizárólagos döntőbíráskodásának lehetőségét és jogát, szinte lehetetlenné tett bármiféle, ellene irányuló kombinációt, de egyben akadályozta is az emberi és anyagi erőforrások összpontosítását. A helyi hatalommal a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) 42 körzetvezetője, Gauleitere rendelkezett, 1942.nov-től mint bir. védelmi biztos is. – A n. polg. lakosság túlnyomó többségének az 1930-as évek második fele felemelkedést hozott, a háború első időszaka pedig anyagi jólétet. A kat-k házastársai nem kényszerültek munkavállalásra, bőséges állami támogatást kaptak. Hitler elvi okból ekkor még ellenezte is a nők mozgósítását a hadiipar számára, ezt összeférhetetlennek tartotta a nők számára kijelölt „konyha, templom, gyermekek” feladatkörrel. A munkaerőgondokat a leigázott népek kényszermunkájával kívánta megoldani. A közvélemény zöme támogatta a háborút (legalábbis annak első éveiben), és bízott a Führerben. A →fordulat a II. világháború menetében nyomán azonban fokozatosan mérséklődött a lelkesedés, hogy a háború utolsó évére átadja helyét az elégedetlenségnek, az elkeseredésnek. Mind többen tartottak attól, hogy a náci rezsim bűneiért nagy árat kell majd fizetniük; azoknak is, akik legfeljebb abban vétkeztek, hogy közönyösen napirendre tértek a különféle atrocitások felett, ill. csupán „pcs-ot teljesítettek”. ⬩ RI, SP, 834.
