Nemzetiségek a Honvédségben
Nemzetiségek a Honvédségben: az 1938 és 1941 közötti →visszacsatolások során Mo-ra került tekintélyes számú ro., szl. ruszin, szerb, horvát és vend nemzetiségű hadköteles megkülönböztetett igénybevétele, a m. és n. ajkú hadkötelesekétől eltérő kat. szolgálata a II.vh. alatt. A nemzetiségek honvédelmi alkalmazásának első átfogó szabályozására az 1940.dec.9-én hozott, VKF kiegészítéseivel ellátott HM rendeletben került sor: a 6-8 hetes átképzésen részt vett nemzetiségi (ns.) hadköteleseket a m. hadkötelesekkel egyenlő mértékben kell igénybe venni a honvédelem céljaira; tényleges kat. szolgálatukat az egész →Honvédségre egyenlően, 15%-os arányban elosztva teljesítsék, ezen belül az V-IX.hdt-beli mozgósított alakulatokban 20, másutt 10%-os lehet az arányuk; ún. védett alakulatokba (légierő, híradócsapatok, határvédelmi erők) nem kerülhetnek be; a megbízhatónak, nemzethűnek ítélt ns. hadkötelesek a →tisztképzésbe, ill. alti. kiképzésbe is bevonhatók. Ezen irányelvek a későbbiek során a háborús követelmények, a ns. kat-k alkalmazásának kezdeti, javarészt kedvezőtlen tapasztalatai, s a legfelsőbb kat. vezetésben kialakult ellentétes nézetek miatt gyakran módosultak, ill. nem valósultak meg teljes egészében. – Ns. hadkötelesek, főleg ro-ok és ruszinok az ország összlakosságában képviselt számarányuknak megfelelően 20%-ban kerültek be a K-i →hadszíntérre 1941.okt-től kivezényelt →Magyar Megszálló Erők, s az 1942.ápr-tól azokat követő →2.magyar hadsereg kötelékébe, a megszálló alakulatok személyi állományának 1942.ápr-júl. közötti részleges felváltásakor azonban a felváltó kontingens csaknem 50%-át már ns. legs. alkotta. A gy.ezd-eknél velük töltötték be a kocsisok, szakácsok, mesteremberek, lőszer- és sebesültvivők, árkászok és lövészek 30-50%-át, ott voltak az utász- és tü.egységekben is, de főképpen →vonatalakulatokban teljesítettek szolgálatot. 1942-től az →Észak-erdélyi ro. és a →délvidéki szerb hadkötelesek nagy részét megbízhatatlannak nyilvánították, és munkásalakulatokban (ns. munkaszd-okban és mű. osztagokban) kellett letölteniük kat. szolgálati idejüket. Szintén 1942-től megnövelték az ún. védett alakulatok számát, ennek következtében a pc., gk.löv. és hu.egységekbe sem kerülhetett be ns. legs. A ns. hadkötelesek béke-, majd háborús körülmények között való kat. alkalmazásának elvei, módszerei a Honvédségben majdnem kizárólagosan a mindenkori VKF instrukciói alapján valósultak meg. Az egyes rendelkezések meghozatalánál mindvégig szem előtt tartották azt, hogy a szomszédos államok (Ro., Szl.) hds-eiben milyen módon vették igénybe a m. nemzetiségű hadköteleseket. ⬩ SzP, 855.
