Teleki Pál
Teleki Pál gr. (Bp., 1879.nov.1. – Bp., 1941. ápr.3.): földrajztudós, egyetemi tanár, m.kir. me. Már a századfordulón elismert geográfus, 1913-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Antiliberális-neokonzervatív nézeteket vall. Szemléletére befolyást gyakorol a hivatalos ideológia szintjére még nem emelkedett, de a közgondolkodás perifériáján már kimutatható fajelmélet és →antiszemitizmus. 1917-ben a Magyar Népesedéspolitikai és Fajegészségügyi Társaság elnöke, az 1910-től megjelenő Cél c. kereszténynemzeti folyóirat köréhez tartozik. Az összeomlás után szaktudását a területi integritás védelmének szolgálatába állítja. Vezetésével készül el 1919 elején Magyarország néprajzi térképe, amelyen vörös szín jelölte a m. etnikum pozícióit a Kárpát-medencében (innen közkeletű megnevezése: „vörös térkép”, „carte rouge”). 1919.jún.6-tól gr. Károlyi Gyula szegedi ellenkorm-ának küm-e. A kereszténynemzeti megújulást hirdeti. →Horthy Miklós fővezér, majd →kormányzó legszűkebb bizalmi köréhez tartozik, azon belül is azokhoz, akikkel (a családot leszámítva) Horthy tegező viszonyban volt. Az altengernagy ~-t Bóli becenéven szólította. – 1920.júl.19-től 1921.ápr.14-ig me., az első királypuccs alatt tanusított bizonytalan magatartása, ill. a szabad királyválasztó csoportok követelése miatt a kormányzó elfogadja lemondását. Me-ségéhez fűződik az első zsidóellenes diszkriminatív tv., az 1920:XXV. tc., a „numerus clausus”, ill. az első időkben a szélsőbal, később a szélsőjobb ellen is alkalmazott 1921:III.tc. az „állami és társ. rend hatályosabb védelméről”. Az 1920-30-as években a tudományos- és tudományszervező munkában, a külföld felé irányuló revíziós propagandában, ill. a →cserkészetben tölt be vezető szerepet. A napi belpol-ban nem vesz részt. A kormányzó személyes kérésére vállal tárcát az →Imrédy-kormányban (1938.máj.14-től vkm.), majd →Imrédy Béla bukása után, 1939.febr.16-án átveszi a →kormány vezetését. Me-ségéhez fűződik →Kárpátalja visszacsatolása és a →második bécsi döntés, ill. az 1939:IV.tc. (második →zsidótörvény). 1939.szept. elején távoltartja az országot a kirobbanó →német-lengyel háborútól. Döntését az általa követett fegyveres semlegességi pol. motiválja. Ez vezérli, amikor aug. végén lord Halifax brit küm-nek küldött titkos üzenetében biztosítja a brit vezetést, hogy Mo. semmiféle n. (területi) ígéret ellenében sem adja fel semleges magatartását, jóllehet helyzetére való tekintettel nem tesz deklaratív semlegességi nyilatkozatot; amikor megírja →Hitlernek a júl-i →Teleki-leveleket; ill. amikor szept.10-én elutasítja a n., 11-én a szl. kérést a kassai vasútvonal igénybevételére, a Lo-ba irányuló csapatszállítások céljából. 1940 nyarán ellenáll →Werth Henrik VKF memorandumokban megfogalmazott követeléseinek a n. pol-hoz való feltétel nélküli csatlakozásra és a belpol. viszonyok n-ol. minta szerinti átalakítására. Bár fellép a szélsőjobboldal ellen, az →Erdély visszacsatolása kapcsán hozott amnesztiával ~ me-sége idején helyezik szabadlábra →Szálasi Ferencet. A →magyar-német gazdasági szerződésekkel és a →Volksbund Mo-i tev-ének kérdésében engedni kényszerül a n-eknek. Az →erdélyi bevonulással feladja ugyanis a fe-es semlegesség alapelvét, azt, hogy a revíziót, elsősorban Erdély és K-Mo. vonatkozásában önállóan, n. támogatás nélkül kell megvalósítani. – Tisztában van azzal, hogy →Magyarország határai (1920-1938) megváltoztatása csak akkor érezhető tartósnak, ha ahhoz megszerzi NBr. jóváhagyását is. A brit vezetés viszont nyilvánvalóvá teszi, hogy ált. nem ismeri el a Hitler és →Mussolini közreműködésével létrejött területi változásokat, s a →Háromhatalmi Egyezményhez való 1940. nov.20-i csatlakozás után ismételten figyelmezteti Mo-ot a n-eknek tett további engedmények kockázatos voltára. ~ a m. politikusok közül azon kevesek közé tartozik, akik képesek a nk. erőviszonyok globális szemléletére. Azt is látja, hogy NBr. számíthat az USA anyagi, s idővel fe. támogatására, sőt az sem volt kétséges számára, hogy előbb-utóbb a Szu. is szembekerül No-gal. Így anticipálta egy olyan világkoalíció létrejöttét, amely szétzúzza a →Tengelyt, s akkor Mo. 1918 után ismét a vesztes oldalra kerül. Az 1940.dec.12-i magyar-jugoszláv barátsági szerződéssel (→magyar-jugoszláv kapcsolatok) igyekezett rést nyitni a Mo-ot körülvevő n. szöv. gyűrűn. Az 1941.márc.27-i belgrádi katonai hatalomátvétel után azonban egész pol-ja összeomlik. Úgy látja, nem képes megakadályozni Mo. bekapcsolódását a n-ol. →balkáni hadműveletbe, ami óhatatlanul szakításra vezet NBr-val. Úgy érzi, ő is felelős a nemzeti katasztrófáért, mert nem lépett fel elég határozottan, hogy a kormányzót visszatartsa döntésétől. 1941.ápr.3-ára virradóra önkezével véget vet életének. Reméli, cselekedetével hivatkozási alapot adhat Horthynak arra, hogy az utolsó pillanatban visszalépjen a részvételtől. A kormányzó azonban, bár megrendíti közeli barátjának tragikus halála, ápr.11-én kiadja hadparancsát az előrenyomulásra. ⬩ SP, 1145.
