Újvidéki razzia
Újvidéki razzia: m. karhatalmi alakulatok vérengzéssé fajult közbiztonsági akciója. 1941. nov-től a →Délvidék részét képező Sajkásvidéken, Csurgó és Zsablya térségében egy szerb partizánosztag működött. Létszámát a m. pság-ok 100-110 főre becsülték, a valóságban kb. 40 fős volt. Tagjai 1942.jan.4-én egy lakatlan tanya körül tűzpárbajt vívtak m. kat-kal. A rajtaütésnek mindkét részről több halálos áldozata volt. 5-én a honvéd- és a cső.alakulatokat a térségben egységes karhatalmi vezetés alá rendelték, mivel önmagukban a cső-ök kevesen voltak, →Feketehalmy-Czeydner Ferenc altbgy., a szegedi V.hdt. pk-ának pság-a alatt. →Szombathelyi Ferenc vezds., a →Honvéd Vezérkar főnöke elrendelte az egész Sajkásvidék razziaszerű átkutatását. A partizánosztagot cső- és hv.alakulatok jan-5-6-án szétverték. A razzia során azonban sok szerb ajkú békés lakost is megöltek, egyes számítások szerint csak Zsablyán mintegy 1000 főt. – Jan.12-én Feketehalmy-Czeydner a tényekkel ellentétben azt jelentette Szombathelyinek és →Keresztes-Fischer Ferenc bm-nek, hogy a partizánok a szokatlanul erős hideg miatt behúzódtak Újvidékre <Novi Sad>, ezért a razziát szükséges kiterjeszteni a városra is. Javaslatát elfogadták, s e döntést a →minisztertanács is tudomásul vette. A ~ vezetésével a hdt. pk. →Grassy József vk. ezds-t, a zombori 15.gy.dd. pk-át bízta meg. Jan.20-án este a karhatalmi erők körülzárták a várost, elvágtak minden távközlési kapcsolatot a külvilággal, beleértve a főispán és a polgármester telefonvonalait is. Másnap reggeltől a 3 körzetre osztott várost 240 járőr kutatta át. Akinek igazolását nem találták rendben, azt a leventeotthonban működő igazolóbizottság, majd Grassy tv-es alap nélkül működő „vésztörvényszéke” elé vitték. Ez utóbbi minden további eljárás nélkül minden elé vitt személyt halálra ítélt. A halálos ítéleteket a városi Duna-strandon hajtották végre, majd a tetemeket a jégbe vágott léken át a folyóba dobták. A ~ 23-án este ért véget a kivégzésekről tudomást szerző Szombathelyi pcs-ára. – Jan.29-én →Bajcsy-Zsilinszky Endre a →Képviselőház külügyi bizottságában az ~ kivizsgálását és a felelősök megbüntetését követelte, dec.2-án interpellációt nyújtott be az ügyben. Követelte a vizsgálatot többek között gr. →Bethlen István is. Ápr-ban Szombathelyi utasítására a →Honvéd Vezérkar főnökének bírósága megkezdte az ~ kivizsgálását. Bár a tömeggyilkosság ténye bizonyítást nyert, aug.13-án →Horhty Miklós leállította az eljárást. 1943.okt-től, ugyancsak a →kormányzó utasítására az eljárást folytatták. Dec.14-én a VKF bírósága megkezdte az ügy tárgyalását. Szombathelyi utasítására a vádlottak szabadlábon védekezhettek, mivel akkoriban elképzelhetetlennek tartották, hogy egy m.kir. honvédti. elmenekül a felelősségrevonás elől. Feketehalmy-Czeydner, Grassy, Deák László ezds. és Zöldi Márton cső. szds. 1944.jan.15-én Albrecht főherceg féltornyai birtokán keresztül →Ostmarkba, n. területre szökött. Távollétükben a bíróság nem hozott ítéletet. – Hivatalos m. adatok szerint az ~-nek összesen 3340 ember esett áldozatul. Közülük 2550 volt szerb, 743 zsidó, 11 m., 36 egyéb; ill. 2102 férfi, 792 nő, 299 időskorú férfi és nő, 147 gyermek. – Az ~ megtorlásaként (is) 1944 végén →Tito okt.17-i rendelete alapján, amely a „nép- és osztályellenséggel való leszámolásra” intézkedett, mintegy 20-40 ezer délvidéki m-t végeztek ki, vagy ért retorzió (pontos adatok nincsenek). ⬩ SP, 1190.
