Bakabánya

Full text search

Bakabánya, szabad kir. bányaváros, fekszik Hontmegye báti járásában, a hires Szitna-hegy irányában nyugoton, két mföldnyi távolságra Selmecztől, arany s ezüstdus hegylábon, mellytől délfelé hat mérföldnyi, egész börsönyi hegyekig tartó laposság kiterjed.
Bakabánya a szomszéd magyarok által „Németbakának” is neveztetik, emlékjeléül annak, miként itt hajdan németek, szászok laktanak, s mint ezt kedves magyar honunkbani bányamüvelés története nyilván tanusitja, de a különféle dülők, szőlőhegyek stb., eddig is fenmaradt német nevezete is azokra emlékeztet; holott most a város népességét legtöbbnyire tót, kevesebb magyar s nehány német ajku lakosok teszik, s megkülönböztetésül e várostól negyed órányira fekvő Brandorf, vagyis „Tótbaka” falvátul; németül Bugganz avvagy Pukancz, tótul Pukanecznek hivják. – 1569-dik a következő években kőfalakkal keritetett be, idézett év 19-dik törvényczikkelyének 12-dik szakasza rendeleténél fogva: Bars, Hont, Turócz, Liptó, Árva és Zólyom megyék összes költségén; kijavittattak ellenben ezen kőfalak 1578-dik évben 27. t. czikk 21. §. értelmében Turócz, s Árva; továbbá 1635-ben 92. t. cz. 18. §. folytán Liptó, végre 1647-ben 153. t. cz. 16 §. szerint Hont megyék költségén, 1647. évi 143. s 1649. 49. t. cz.-hez képest a város állandó katonai őrséggel láttatott el; 1655. évi 3. t. cz. 21. § fonalán s 1659. 4. t. cz. meghagyásánál fogva pedig 50 lovas és ugyan annyi gyalog katonát volt kénytelen a háboru ideje alatt önköltségén állandóan kiállitani; az almagyarországi 7 testvér bányavárosoknak, mellyek közé ő is tartozik, védelőbástyája lőn az e tájékon duló, nevezetesen a lévai várban tanyázott törökök s egyéb (Rákóczy) ellenek ellen; bizonyos török vezérnek e falak alatti (melyeket erdei patak folya körül) eleste emlékezetére az egészen góth izlésü katholikus templom fedele mellőli falán kőbül faragott nagy törökfő még most is látható; jelenleg csak romjai látszanak e kőfalaknak, csupán egyik, a belvárosba vezető ut feletti kapus bástyája tartatik fel jó karban; s czélszerüen börtönöknek használtatik.
Határának kiterjedése, holdját 1200 négyszögölével véve, 7108 hold és 600 négyszögöl, ebből maga a város fekvése elfoglal 235 holdat, 1020 ölet. – Kertek burgonyásaikkal együtt 224 h. 354 négyszögölet, szántóföldek 945 h. 809 négyszögölet, rétek 711 h. 1077 négyszögölet, szőlőhegyek (a 7 bányavárosok közül csak itten vannak, s a mi különös, alattok bányák, üregek) 137 h. 342 négyszögölet, közlegelő 229 h., erdők 4533 h., puszták (ezek alatt értetnek a vizrohamok által elrongált telkek, mellyektől mindazáltal a közterhek viseltetnek) 41 hold 607 négyszögölet. Összesen 7128 h. 609 négyszögöl.
Házak száma 638.
Lakosainak száma 3101; r. kath. 1410, evang. 1691. – Mesterember 370, kereskedő 10, bányász 216, szénégető 85, napszámos, szolga, fuvaros.
A tulajdonképeni polgárok száma 332, ezek közül választott polgár 46.
Kórház, melly inkább kath. szegényeket ápoló intézet, azonban szegény beteg utasok is bevétetnek abba valláskülönbség nélkül; tőkéje 1450 vft, kezeltetik a gyámnoki hivatal által, 6 szegény gyámoltatik benne az idén; népük igen szorgalmas, kevés szorul a közsegélyre.
Gyógytár 1, gabonakereskedő 6. Pálinkagyáruk van 54, sörház 1, s bányászati törőmalom, mellyekre a viz, mintegy jó félórányira hosszu mesterséges árkon, csatornán vezettetik.
A város nevezetesb épületei közé tartozik a katholikus erős góth egyház; épült még 1510. évben, evangelikus egyház, ó-városház „Rathhaus” tanácsháznak hivják hagyománykép; (ezen épület toronyforma keskeny négyszegletes és négy emeletnyi magasságu), uj-városház és a városterén fekvő csinos homlokzatu vendéglő.
Mulató intézetei közé sorozandó leszen a tervben levő fürdő, ispotály nevü, kénkő s vas-részekből álló ásványos viz mellett épitendő; bővebben megismertette már ezen ásványos vizet Tognio Lajos orvostudór s egyetemi vegytanár ur „Magyarország ásványos vizei” czimű jeles munkájában; igen könnyű egészséges viz ez, mellyhez a lakosok ugy hozzá szoktak, hogy ámbár a város egyik végén van e bugyogó és selében bőven kifolyó kutviz, legtávolabb utczákból is folyvást oda járnak vizre csürgő korsóikkal; az idegenek kissé prüszkölnek kénköves szagátul. – E viz ivása különösen a vastag nyakuaknak, golyvásoknak ajánltatik; számtalan egyén gyökeresen kigyógyitatott már általa, nincs azért itt golyvás lakos! Nem volt itt epemirigy (cholera) sem, és azt többi közt e viz jótékonyságának tulajdonitják; de itták is ám a szomszéd földesurak, lakosok, czinkotai itczével, hordószámra!

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi