Balassa-Gyarmat
Balassa-Gyarmat, Nógrád vgyének fővárosa, Váczhoz éjszakra 5 órányira, postahivatallal és váltással Rétság és Szakál közt. Fekszik rónaságon az Ipoly vize mellett, de az Ipolyon tul vannak szőlőhegyei is; kevés része erdős. Határa 6784 3/4 h., mellyből beltelek 200 h., két dülőre osztott szántóföld 2962 3/4 h., kétszer kaszálható rét 1432 h., szőlő 328 2/4, legelő és nyires erdő 1542 2/4 hold, cseres erdő 159 h., utak, utczák, stb. 160 hold. Urbéri föld réten és legelőn kivül két vetőre 1600, majorsági, papok, iskolák, város földjei szinte mind a két vetőre 1362 3/4 hold. Földje az Ipoly folyón innen homokos, hol jó lóherések vannak, az Ipolyon tul agyagos és termékenyebb amannál. Szőlőhegye jó, de kevés bort ad. Népessége 5653 lélek, u. m. 2028 kath., 1605 ágostai, 9 refor., 48 n. e. óhitű, 1963 héber. Magyar 1636, tót 1805, német 201, szerb 48, a héberek több s rendesen 3 nyelven beszélnek. Van 76 egész urbéri telek, 254 keresztény, 50 héber mesterember, 19 kereskedő, 778 ház, mellyek közül nemesek 136 birnak, cseréppel fedett 76, zsindelyes 408, szalmával fedett 294. Az Ipolyon kivül határát még a Kürtös és Nyénye patakok is nedvesitik. Legnevezetesebb épülete a megye emeletes szép háza, s a magán rendszerre épült 5 emeletes megyei börtön, rabdolgoztató intézettel. Országosvásárt 8 tart, hetivásárokat minden hétfőn és pénteken, hanem az utóbbi nem olly népes szokott lenni. Van itt régi kath. és evang. anyatemplom, synagóga, kath. gymnasium, leánynevelő intézet, stb. A város birtokosai 3/4 részben a Zichy grófi család senioratusa, 1/4 részben pedig báró Balassa Antal. – E város a török beütése előtt Nagy-Gyarmatnak neveztetett; volt vára is, de azt a török lerontotta, falaiból most az Ipoly partján csekély romok látszanak. Ugyanekkor a török annyira lerontotta a várost, hogy még a plébánia is Kóvárra tétetett át, és az egész határ pusztaság volt. Hanem 1690-ben gróf Koháry István és b. Jakusich Katalin által Mészáros István és Bárány Jakab szabadosoknak kiadott szabadságlevél mellett annyira benépesittetett, hogy már 1707-ben plébániáját is visszanyerve, ez időtől Balassa-Gyarmatnak neveztetik.
