Belső-Bőcs
Belső-Bőcs, magyar falu, Borsod vmgyében, Miskolcztól 1 1/16 állomásra rónaságon a Hernád folyóviz mellett, mellynek árjaitól sokat szenved. Lakosai tisztán magyarok, jó erkölcsü, szorgalmas és rendet szeretők, öltözetükben fényüzést nem, de csinosságot keresnek. Határában van egy puszta, Gyömő nevezet alatt. Belső-Bőcs helység határa két megyében fekszik, u. m. Borsod és Zemplén megyékben, s Külső-Bőcs helységével, mellytől csak a Hernád vize választja el, egy határa van, ugy hogy a belső-böcsi lakosságnak földje Zemplén vármegyében, a külső-böcsi lakosoknak réte pedig Borsod vgyében van. Igy egy levén a birtokos, – Belső-Bőcs, Külső-Bőcstül gazdasági tekintetben nincs elkülönözve; s mennyi legyen Belső-Bőcs helysége határának kiterjedése, hold számban meghatározni nem lehet, annyival inkább urbéri szabályozás még nem történt. Biztos kútfők után mindazáltal Belső-Bőcsnek Borsod megyében létező határa tészen 834 holdat 23 négyszögölet, Gyömő pusztát ide számitva, ebből szántóföld 68 h. és 23 négyszögöl, kaszálló 766 hold. Legelője túl a Hernádon Zemplén megyében van. Ezen 834 h. és 23 négyszögöl földből földesuri majorság 325 h. rétet teszen, a többi urbériség. Belső-Bőcs határa egyenes sík téren vonul el; földe fekete porhanyó ritka, a honnan egyedül a rozs és kukoricza- termesztmények azok, mellyek ezen határon legjobban diszlenek; nedves években a tisztabúza, zab, árpa, köles nagy termést nyujtanak a bőcsi szorgalmas, földét mivelni szerető lakosságnak; de száraz években ezen termesztmények minél kevesebbé fizetik meg a munkabért. Mi az állattenyésztést illeti, arra nézve az a bőcsiekről megjegyzendő, hogy ők a lótenyésztésre s annak nemesitésére kevés gondot forditanak, csak kevés és középszerű lovakat tartanak, – annál nagyobb azonban a szarvasmarha-tartás, s ez teszi a gazdaság legkitűnőbb s legjövedelmesebb ágát, – válogatott szépségű bikákat tartanak teheneik hágatására, s miután szűk legelőjükön szép borjúkat nem nevelhetnének, Szabolcs megyében 9000 frtokig bérlenek rétséget és legelőt. Seregestűl jár a bőcsi nép Nagy-Várad, Kardszag, Kunhegyes vásáraira és summás pénzért vásárolja össze a kitűnő szépségű 2-5 éves tulkokat, mellyeket idehaza jó nyereséggel elád. Szebb ökröket a megyében látni nem lehet. – A juh- és sertéstenyésztés nálok nincs divatban. A mezei gazdaság átalános tekintetben nem a legvirágzóbb ugyan, mindazáltal a munkás nép szorgalma után jó karban van. A lakosok száma öszvesen 1190 lélek, vallás-különbség szerint: református 1137, r. katholikus 26, zsidó 17. Az istenitisztelet gyakorlása tekintetiben Belső-Bőcs Külső-Bőcscsel egyesülve van, a templom Belső-Bőcsön van, a lelkész és tanító szinte ott laknak. Egyházi kormányzás tekintetiben ezen helység Abauj megyéhez tartozik; megyeire nézve is ezelőtt mintegy 30 évekkel Abauj megyéhez tartozott, Borsodhoz Aszaló, városáért csere utján jött. Van ezen helység határában két nevezetes folyóviz u. m. a Hernád és Bársonyos, a mellyek ezen helység határát, valamint magát a helységet is gyakran rongálják; a Bársonyos ezen helység alatt ömlik a Hernádba, midőn beömlésétől alig 20 ölnyire egy 6 kőre épült lisztelő malmot hajt. Mintegy egy holdnyi térségen fekszik itt egy nagyszerű halom, melly az egyházi jegyzőkönyv igazolása szerint I. Ferdinánd és Zápolya idejében történt török mészárlás áldozatjait fedi, – most egy része már szántóföld s habzó gabonát s öles magasságú kukoriczát nyujt mivelőjének. Földesura monyorókereki gr. Erdődy György.
