Beregszász
Beregszász, magyar m.város, Beregh vgyében, Munkácshoz délre 4 mfdnyire, a lassan folyó Vérke vize mellett: 617 r., 186 g. kath., 6 evang., 2175 ref., 200 zsidó lak. Római és görög kath., reform. anyaszentegyházak. Synagóga. Vármegyeház. Szegények-háza. Lakosai hajdan szászok voltak, s a helység Lompertházának is neveztetett: most mindnyájan magyarok, kevés magyarul is tudó németekkel, tótokkal, oroszokkal keverve. – Szántóföldei mindenféle gabonát, főzeléket gazdagon teremnek, legelője nagy; fája mind tűzre, mind épületre elég; rétjei kétszer kaszálhatók; nagy kiterjedésű szőlőhegye hires bort terem, aszút is csinálnak; végre kőbányája kapós köveket szolgáltat; sőt régenten határjában aranybányákat is miveltek. 1552-ben nevezetes zsinatot tartottak itt a reformátusok. Ugyanis ekkor erősittetett meg az elébbeni zsinatoknak vallástétele az Úr-Vacsorájára nézve; a fülbegyónás eltöröltetett, s helyette a közönséges helyen való vallástétel állapitatott meg; megparancsoltatott, hogy az oltárok lerontassanak, s újak többé ne épittessenek, s más több illyenek. – Igen siralmas volt Beregszászra az 1616-ik esztendő. Tudjuk nevezetesen, hogy II-ik Rákóczy György, a hires vitéz, Svékus király Gusztáv Károly segitségére válogatott sereggel indult ki a lengyelek ellen, de reménytelen rosz sikerrel. Hogy tehát ezen jó szomszédi szivességet a lengyelek is viszonozzák: Lubomirszky vezérük alatt beütöttek Magyarországra; Munkács vidékét elpusztitották, Beregszászon a kétségbe-esett és templom keritésébe szaladt lakosokat irgalmatlanul felkonczolták; a templomot s a várost felégették; ezt irván a falakra: „Vicem pro vice reddo tibi bone vicine.” F. u. gr. Schönborn. Van itt helyben postahivatal és váltás Vásáros-Namény, Munkács és Tisza-Ujlak közt.
