Csobáncz
Csobáncz, magyar falu, Zala vgyében, a hires csobánczi magánálló hegy alatt, 80 kath. lak. E hegy, mellynek tetején áll a Gyulafiak régi, omladozott várkastélya, sokban hasonlit a somlaihoz. Már ma csak gyalog, s nagy fáradsággal lehet a várba feljutni, de egyszer felverekedvén, a felséges kilátás minden fáradságot elfelejtet. Ugyanis a tájékot körülövedző hegyeket vizsgálván, szembeötlik nyugotról a sümegi puszta vár, délre a Balaton tava, ezen innen Szigliget omladéka, északról Hegyesd egy tő hegyességű hegycsucson puszta kormos falaival; végre a káli völgyön által a tihanyi félsziget nyugoti sarka. A vár hajdan erős bástyákkal volt körülvéve, mellynek egy része Gyulakeszi felől még most is fenáll, de északról és délről már csak néhány bálvány-oszlopok meredeznek. A kastély maga, mint fenálló falaiból láthatni, nem nagy lehetett. Különösen érdekli a látogatót az elvadult kastélykert. Ebben az orgonafák annyira elterűltek, hogy szinte erdőt képeznek, sőt zsálya-, liliom-bokrokra is akadhatni itt. Jegyzésre méltó az, hogy Csobánczon ivóviz nincs, hanem a szomszéd helységből Diszelből hordanak. Ebeikről is azt beszélik; hogy szomjuságuk oltására ugyan oda futnak, de mire haza érnek, ismét megszomjuhoznak, s kénytelenek visszafutni. Innen származott a példabeszéd: „csak lótsz futsz mint a csobánczi kutya.” A falut birja hg. Eszterházy Pál, s egyik uradalma innen veszi nevét.
