Dobrocs
Dobrocs, tót falu, Nógrád vgyében, magas hegyekkel környezett szük völgyben, Divénytől 1/4, ut. p. Losoncztól 2 1/4 mfd. távolságra. Határa 6361 hold, mellyből belsőség 40 hold, szántó 4357, rét 803, erdő 1062, legelő és köves tér 99 hold. Tulajdonképeni majorság itt csak az erdő, melly cseplyés; de van a lakosok kezén 3919 irtványi szántóföld és 730 hold rét, a többi urbériség. Földje a völgyben agyagos, vadvizes és köves. A hegyi levegő éles hideg. Termékek: rozs, árpa, zab, burgonya, ázalék; a hegyeken különféle gyógyszerészi füvek; ásványból: a völgyekben trachyt, kevés mészkő, békasó, és a hegyeken itt ott gránit. A juhtenyésztés nagy virágzásban van. Megjegyzendő, hogy az irtványföldektől és rétektől nem az illető földesuraság, hanem a dobrocsi ágostai anyaegyház huzta a dézsmát, jelesül az urbériség közli irtványoktól természetben, a hegyi irtványoktól pedig kész pénzben. E templomi dézsmának első lajstroma készült 1646-ban, s ugyanakkor tábláztatott be a nógrádi evang. esperesség jegyzőkönyvébe. E jövedelemben megerősittetett a templom 1731-ben Berényi Zsigmond püspök által az ugyanakkor történt egyházi vizsgálat alkalmával. Lakja e falut 915 evang., 143 katholikus. Az evang. anyatemplom kőfallal keritett s goth izlésben áll egy tölgy s nyirfákkal koszoruzott hegytetőn, s már messzire látható. Hajdan a templariusok zárdájának kápolnája volt, maga a zárda a hegyoldalon terült el, mint a romok mutatják. A helység birtokosai: a divényi senioralis uradalom, özv. b. Orczy Józsefnő, gr. Zichy József, b. Balassa Sándor, gr. Kálnoky Gusztáv, Péchy Ambrus, gr. Pongrácz Borbála, gr. Eszterházy Ferencz, Fáy Zsuzsánna és b. Prónay Agnes.
