Emőd
Emőd, magyar falu, Borsod, vgyében, Miskolcztól 1 3/16, ut. p. Harsánytól 6/16 állomásra; északról Harsány, Nyék; keletről Hejő-Keresztur, Szalonta; délről Szalonta, Papi; nyugotról Vatta által környezve, szelid, hegyes vidéken, maga a helységét kis hegy között fekszik. Határa kiterjed 8906 holdra, mellyből 4734 h. szántóföld, 1136 hold rét, 1000 hold legelő, 1136 hold szőlő, 400 h. erdő. Az összes mennyiségből urbéri szántóföld 1734 h., rét 536, legelő 500, dézmás szőlő 936, összesen 3706 h., majorság 3000 h. szántóföld, 600 h. rét, 500 h. legelő, 200 h. szőlő, 400 h. erdő, összesen 4700 hold. A föld a legjobb minőségü fekete föld, s csekély szorgalom mellett is minden nemü gazdasági növényt gazdagon terem, marhatenyésztésre szinte alkalmas legelője s jó rétje van; azonban a lakosok gazdaságukat elhanyagolják. Népesség 2292 lélek, közülök 961 r. kath., 291 gör. egyesült, 997 ref., 43 zsidó. Telkes jobbágy van 101, házas zsellér 220, lakó 45, kézmüves 15 mester. Mind a r. kath., mind a reformátusoknak helyben van anyaegyházuk s templomuk. A r. katholikusokéhoz tartoznak a Hejő-Kereszturi és Szalontai leányegyházak is. A határban folyó Forród nevü kis patak, szárazság idején ugy kiszárad, hogy egy malomkerék forgatására elégtelen. Tehentáncz és Nagyhegy nevü szőlőhegyeken termett bor, ha jó pinczében tartathatik, erejére és zamatjára nézve a miskolczi legjobb borokkal vetekszik. F. u. gr. Erdődy György, gr. Fáy Ágoston, és özv. Fáy Barnabásnő.
Ezen helység ugy látszik Rákóczy Ferencz birtoka volt; mert az ő tőle elvett jószágok közt emlitetik, melly jószágok voltak következők: 2/4 de a sárosmegyei nevezendő uradalmaknak, u. m. Nagy-Sáros és Makóviczai uradalom, a bennök levő nagy-sárosi és zborói várakkal, ugyszinte Megye-Zebek, Kucsin, Nemesfalva, Hankoj, Porupka, Kozanka, Mlinarócz, Jurkovola, Brezovka, Olsavka, Kreskócz, Pissana, Krajnai-Polona, Ondanka, Regelő, Sasojta, Csernina, Alsó-Svidnik, Senkócz, Bukócz, Pstrina, Gribova, Dobroszlava, Krusnicz helységekkel. Továbbá a szerencsi és ónodi javak 3/4 része, u. m. Szerencs és Ónod vára és városa, Phugy, Megyaszó, Hernád, Felső-Vadász (honnan a Rákóczy család előneve), Alsó- és Felső-Lucs, Kesznyéte, Németi, Szederkény, és Emőd helységekkel, mellyekhez Zemplén megyében Zombor és Szada puszták járultak. E jószágok királyi adományképen gr. Illésházy Miklósnak ajándékoztattak.
1675. mart. 9-kén, a cs. kir. tábor itt tanyázott, mellyhez Borsod megye részéről ünnepélyes követségbe küldettek: Miskolczy János, megyei jegyző, Ónodi Gáspár, Dőry András, Miskolczy Péter, Forray János és Mándy István. E tábor három álló hónapig tanyázott a megyében.
1746. Emőd helység fele szendrői Török József udv. előadónak, másik fele Fáy László, Antal, János és Kristóf birtoka volt.
