Fekete-Tóth
Fekete-Tóth, oláh-magyar f., az Erdőháton Bihar vmegyében, Váradhoz, melly utolsó postája, 5 mfld-nyire, a Fekete-Körös mindkét partján, lapályos erdős rónaságon. Lakja 730 n. e. óhitü, 225 reform. és 9 zsidó. Óhitü és ref. szentegyházak. Jegyzésre méltó, hogy a reformatusok itt nagyon oláhos kiejtéssel beszélnek magyarul. Határából 3 7/8 telek urbéri volna, a többi majorság, de kiterjedését nem tudhatni. Egyébiránt a közbirtokosok Dalmi pusztát egészen majorságilag birják; ezen van gyönyörű erdőség, sok rét és legelő. A föld általában gazdag termékenységü volna, de ritka év hogy az árviztől aratni lehetne. A közbirtokosok híres szép sertéseket tenyésztenek. Folyóvizei a Fekete-Körös és Gyepes, melly ezen határnak a Tenkei és Görbedi határokkal való öszszeütközésénél veszi eredetét, a Fekete-Körösből szakadván az ki. Van itt egy kis dombon valami régi vár maradványa is, de kié volt? még a monda sem tudja. Birtokosok: a Nadányi család igen számos ivadékai.
