Munár
Munár, oláh falu, Temes vmegyében, az Aradról Torontálba vivő kövecses uton, 2 mfd. távolságra, 5 zsidó, 577 n. e. óhitü lak., és tanodával. Határa 2307 hold 1400 négyszögöl, mellyből 728 h. szántóföld, 703 hold rét, 775 hold legelő, 60 h. házhely, 4 h. szőlő, 795 h. erdő, 93 h. kivágás. Urbériség: 973 h.; majorsági 1334 hold, 1400 négyszögöl. Gazdag fekete földe búza és kukoriczára legalkalmasabb. Czigara és Sztogos juhot sokat tartanak lakosai. Van itt egy nagyszerü sörház, és egy nagy szeszgyár, melly évenkint 1440 pft. haszonbért jövedelmez. Birja a helységet a bezdini n. e. óhitü kalugyer zárda. Fekszik ez közel a helységhez egy gyönyörű erdő közepén, regényes vidéken. Udvara közepén van nagy, régi modorban épitett, igen csinos szerkezetű templom, s a helység lakói rendesen isteni szolgálatra, a környékbeliek pedig bucsura szoktak járni. E zárda egy apát által kormányoztatik, s alatta több szerzetesek állanak. A zárda mellett folyik el a holt Maros, s e részen nyulik el a romai sáncz is. A Maroson kivül még Galambos és Aranka patakok nedvesitik Munár határát, mellyen az aradi ut mellett egy nagyszerű vár romai láthatók, mellyek jelenleg csekély borral fizető tőkékkel vannak beültetve. Végre van még itt egy nádas, és egy halastó (Mertfák), melly 200 pftot jövedelmez.
