Nagy-Szombat (Tirnavia, Tirnau, Trnava)

Full text search

Nagy-Szombat (Tirnavia, Tirnau, Trnava), egy a legrégibb szabad kir. városok közűl Magyarországban, Poson, az uj rendezés szerint F. Nyitra vmegyében, Posonhoz 6 mértföldnyire: Eredetét, – vagy csak kőfalakkal való megerősitését ugyan azon Constantia csehországi özvegy királynénak III. Béla leányának köszönheti, ki a vöröskői várat épittette. Ennek halálával IV. Béla 1238-ban egy arany bulla erejénél fogva már szabad kir. várossá tette, s a tatárok pusztitása után több szép szabadságok mellett Gerinch nevű földdel, most Gerencsér faluval megajándékozta. 1280-ban III. László királyi kegyelmét Zill, most Nagy-Bresztován helységnek ajándékozásával tetézte, sőt még ugyan ezen században Magyarád és Razma, most Modersdorf és Rozindol faluknak is birtokába jutott. – Szinte nagy jóltevője volt I. Lajos; mert ez minden vámtól felmentette lakosait, megerősitette Bélának azon privilegiumát, hogy egész a Morva szélekig szabadon vághassanak fát és követ; oltalmazta a hatalmas Sz. Györgyi és Bazini grófok, s a vöröskői Volfárthok erőszakoskodásai ellen; végre a mostani paroch. templom talpkövét letette, de 1380. 11-dik septemberben itt meghalálozván, épitését csak Zsigmond király végezte be; ki egyuttal 1419-ben engedelmet ada, hogy sört főzhessenek, két országos vásárt tarthassanak. – 1463. 1508. 1647-ben ujabb vásárokra nyertek szabadságot. 1510-ben Bárlai Mózes, helybeli plébános Rákocz, Dombó helységével, s Keresztes pusztájával királyi engedelem mellett meggazdagitotta. – 1531-ben itt született Sambucus János v. Sámboky hires historiographus és orvos Ferdinand, Maximilian és Rudolf királyok alatt. – 1539-ben egy gyermek megölettetéseért, melly bün Thurzó Elek nádor’ előülése alatt kirendelt törvényszék előtt reájok bizonyult: egész városból kikergettettek. – 1543-ban a törököktől való félelem miatt az esztergomi székes káptalan ide vette lakását, s innen csak 1820-ban ment vissza Esztergomba. 1554-ben Oláh Miklós primás megvetette alapkövét azon oskolának, mellyet későbben Pázmán Péter ritka bőkezüséggel, jesuitákat hiván be, az egyetemek sorába emelt, s melly Mária Therézia által jószágokkal, s ujabb facultásokkal megajándékoztatott, József császár alatt pedig Budára általtétetett pesti egyetlenegy magyar egyetemben mind e mai napig virágzásban fen áll. 1561-ben volt azon esztendő, mellyben 3 Austriából jött jesuita N.-Szombatban megfészkelődött, 5 esztendő elteltével pedig Magyarországban az első seminarium állittatott fel 10 ifju számára. – Egyébiránt e város sem menekedhetett meg a magyarországi véres belső és török háboruk sanyaru következéseitől. Igy az I. Ferdinand segitségére jött seregek ellepvén N.-Szombat környékét, élelem szerekben, borban, fűszerekben nagy zsarolásokat tettek; de mindezeket, mind a Bocskay, Bethlen háborukat s pestist elhallgatván; legsiralmasabb állapotra jutott Tököly felzendülésével. Ugyanis ekkor a Tököly magyar és tatár seregei a városban és körülötte táborozván, történetből vagy is szántszándékból tűz ütött ki, a midőn nem mervén a lakosok a város kapuit felnyitni, s vagyonukat kihordani, a falukon kivül tanyázó, s rablásra várakozó magyar és tatár seregek miatt, ez olly szörnyü pusztitást teve, hogy 4000 embernél, s nehány száz szarvasmarhánál több elveszté életét, s 1/3 a városnak hamuvá lett.
A mi N. Szombatnak mostani állapotát illeti: fekszik ez egy termékeny rónaságon, Tyrna patakja mellett, melly keresztül folyja. Kőfala lövő lukakkal van ellátva, s elég vastag, de ágyu ellen nem sok védelmet állhatna. Sánczainak egy része betöltetett, egy része zöldséges kertekké, más része árnyékos sétáló-helylyé alakittatott; utczái közül a középső, mellyre két fő kapu nyilik, legszélesebb és szebb; közepén van a piacz a város házával, egy nagy vendégfogadóval, s több derék magán épületekkel s boltokkal együtt, s valamint ez, ugy a többi mellékes utczák is kövezettek. Házai többnyire földszintiek, és egy emeletesek, s köztük több csinos izlésü épületeket láthatni. – A sok templom, klastrom miatt hajdan kis Rómának neveztetett, a mint hogy most is 9 kath. egyházat mutathat, mellyek közül a parochialis, a benedictinusoké, s a volt jesuitáké különösen nézésre méltók. Ezen kivül van még itt egy evang. anyaszentegyház, egy óhitü (görög) kápolna, synagóga, collegiált gymnasium, normális oskola, leány oskola a sz. Orsolya szűzek gondviselése alatt; egy szinház, katona nevelőház a 33-dik magyar gyalog ezred számára, egy városi, és vármegyei kórház, invalidház, harminczad és postahivatal, takarék-pénztár. – Lakosai, kik 7717 lélekre mennek, nyelvökre nézve nagyobb részint tótok és romai katholikusok, kevesebb németek és magyarok. Vannak evangalikusok és zsidók is. – Foglalatosságokra; mesteremberek, kereskedők és földmivelők. – Országos vásárjai posztóra és gyapjura nézve nagy fontosságuak.
Szántóföldei N. Szombatnak bőven vannak s igen termékenyek, mellyre nézve a mezei gazdálkodásból többen táplálják magokat, de csűrjeiket (pajta) kivül a városon épitették. – Van egy répaczukor és két eczet és szeszgyára.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi