Bálvány-Szakálas
Bálvány-Szakálas, puszta, Kavalháttal együtt fekszik Komárom vmegyében, a Csalóközben, Keszegfalva, Megyercs és Gutta közt. Kiterjedése 4341 hold, mellyből homokbuczkák 150 h., homokos de mindent bőven termő szántóföld 200 h., a határ többi része gazdag kaszálló vagy mocsáros, nádas rétség. Vizei a Vág-Duna egy ága, a Császla ér. – Fő termése a széna, mellynek nagy része el szokott adatni, vagy tul a Dunára az érsek csémi pusztájára hordják. Birja az esztegomi érsek. E puszta hajdan népes hely volt, s a reformatusok derék anyaegyházat birtak itt; az urvacsorához való edények Megyercsen maig is használtatnak. Mind a kehelyen, mind a tányéron, mellyek ezüstből vannak, e szavak olvashatók: „Bálvány-Szakálasi reformált ekklézsiáé.” Van e pusztának délkeleti részén egy kerek domb, melly mesterséggel készült, 4–5 öl magas, mellyen közmonda szerint a romaiak idejében municipium volt. Az épület elpusztulván, maradványiból a mostani tisztilak épült, az alapból, melly sok ölre tart a föld alatt, s föld alatti rejteke is volt, mostanában vágták ki a csaknem összeforrott köveket, s mit még eddig fel nem használtak, most is köböl számra ott hever. Mint egy kövöni felirás mutatja, municipium volt a szakálas Jupiternek szentelve.
