Szabadka, Maria Theresiopolis, Szuboticza

Full text search

Szabadka, Maria Theresiopolis, Szuboticza, szab. királyi város Bács vmegyében, Szegedhez 4, Bajához 6, Pesthez 20 mfdnyi távolságra, dombokkal változó homokos térségen. – A város kiterjedése nagy; házai többnyire alacsonyak, és még náddal fedettek; azonban az ujabb időkben igen kezdett szépülni. Nevezetesebb épületei: a kalocsai székesegyház mintájára épült kathol. paroch. templom; a ferencziek zárdája; az óhitüek szép tornyos temploma; synagóga; városháza; kathol. gymnasium; postaház; kórház; lovaskaszárnya. Népessége a hozzá tartozó falukkal és pusztákkal együtt 45,000 lélek, kik 3000 n. e. óhitüt, 400 zsidót, 80 ref., 90 ágostait kivéve mindnyájan romai katholikusok. Eredetre s nyelvre nézve a többség dalmaták, kevesebb magyarok, legkevesebb szerbek. Határa a városnak magának is roppant kiterjedésü, mert 2000 négyszögölével 128,242; 1600 négyszögölével pedig 160302 holdat foglal el. Névszerint 2000 négyszögöles holdakban szántóföld van 8718, rétekben és beltelkekben 81,485, jó legelőben 19,351, homokos legelőben 11,370, szőlőskertekben 2284, lágyfás erdőben 2700, nádas rétségben 940, tavakban és mocsárokban 940 hold. Földje délre fekete homok, melly mindent bőven terem; nevezetesen termesztetik itt búza, rozs, árpa, zab, kukoricza, köles, sok dohány és len. Szarvasmarha, ló, juhtenyésztése felette virágzó, s az ezekkel való kereskedés fő élelmét teszi a lakosoknak. Határában vannak Palics és Vért tavak s Ludas mocsár, melly bővelkedik csukával, pontytyal, sügérrel és vizimadarakkal. Ezen tavak körül szíksót is sokat gyüjtenek. Kézmüvesei közt a vászonszövők és festők érdemlenek emlitést, egy műtakács pedig nadrágkelméket is készit. Négy országos vásárjai hiresek szarvasmarhára, lóra, juhra; – ezenfelül nyers bőrökkel, gyapjuval, dohánynyal, gabonával, sertéssel, festett vászonnal nevezetes kereskedés üzetik. Bor sok van, de gyenge, hanem gyümölcs bőséggel és jó. Szabadka a zentai ütközet után sánczokkal megerősittetvén, főhelye lett a törökök ellen vont fegyveres határszélnek; későbben, azaz 1743-ban szabad kamarai, majd 1779-ben szabad királyi várossá tétetett. Jelenleg Bács vmegyével együtt az ujan felállitott temesi bánság és szerb vajdasághoz tartozik. Határán kivül még több pusztákat és 3 falut bir, u. m. Sándort, Bajmakot és Csantavért.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi