Szent-Márton
Szent-Márton, magyar m. v., Győr vmegyében, a hires Pannonhalma nyugoti tövében, Győrtől dél felé 2 mfdnyi távolságra. Lakik a városban 2140 kath., 1 ref., a szőlőhegyekben 803 kath., 2 ref., 2 zsidó. Van kath. parochiája, országos vásárai. A lakosok főkép kézművekből s bortermesztésből élnek. De a legnevezetesebbé teszi ezen helyet a Pannonhalmán lévő igen régi hires és gazdag apátursága a Sz. Benedek szerzeteseinek. Ezen apáturságot még Geyza herczeg alapitotta 997. esztendőben, de tökéletességre fia, Sz. István vitte, ki a szerzetet sok jószággal, a fő-apátot jeles kiváltásgokkal ajándékozá meg, mint ezt láthatni az általa 1001-dik évben kiadott oklevélben. A Pannon hegyének 3 halma van. Az egyiken áll a kétemeletü s kőfallal keritett zárda; a másikon a kalvária; a harmadikon a Boldogasszony szentegyháza, s alatta a szerzetesek temetőhelye. A zárda keletről és északról szőlőhegyekkel környeztetik, délről pedig szép erdőség terjed el. – Ritkaságai e következendők: egy elefánt-csontból készült, a Krisztus történeteit ábrázoló, s 35,000 frtra becsültetett oltár; egy arany, rubintokkal kirakott kehely; pompás misemondó ruhák Sz. István király idejéből, ugyan ezen királynak mennyegzői ruhájával; a Sz. István ülőszéke általellenben az oltárral; a fő apátok képei emberi nagyságban lefestve; egy 100,000 kötetre menő könyvtár, nehány felette ritka könyvekkel és kéziratokkal. Szentegyháza 997-től fogva egyszersmind a város parochialis sz.-egyháza. – Emlitést érdemel még az, hogy Sz. István király idejében ezüst pénz veretett, szent László alatt pedig 1078-ban országgyülés tartatott. Ez apáturságot, mellyet Corvin Mátyás emelt fő-apáturi rangra, különféle viszontagságai után 1785-ben József császár eltörölte, de I-ső Ferencz 1802-ben ujra visszaállitotta. – Most a fő-apátnak a mágnások tábláján szava, s széke van, s három apátot, u. m. a tihanyit, bakonybélit és szolnokit maga nevezi ki.
