Zircz
Zircz, német m. v., Veszprém vmegyében, a Bakonyban, ut. p. Veszprémhez északra 3 óra: 1780 kath. lak, kik főleg mesterségekből, földmüvelésből, fa eszközök készitéséből és fuvarozásból élnek. Nevezetes e város a cistercita szerzet gazdag apátságáról, melly még 1198-ban alapittatott, s 1814-től fogva a pásztói és pilisi apátságokkal egyesittetvén, most egészen független. Az apátsági szentegyház Gizela királynétól épittetett, de már megrongáltatott templom romjaira épült. Ékesítik e várost a szép izlésü apátsági kastély s az urasági gyümölcsös. A mezei gazdaság okszerüen vitetik, melly által az itteni meszes, s agyagos föld is termékenynyé tétetett, egy nagy darab vizenyős tábla föld pedig szép rétté alakittatott. Van itt szép uradalmi tehenészet, több vizimalmok, fiatal fenyves, a Bakonyból roppant bikkes és tölgyes erdő, sok gyümölcs, de szőlőhegy az itteni hideg éghajlat miatt nincs. Birja a helybeli apátság, s a város feje egy uradalomnak.
