KÖRMÖTTBÁNYA.
KÖRMÖTTBÁNYA. Cremnitzium, Kremnitz. Régi szabad kisded Királyi Bánya Város Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, és evangelikusok, németek, és tótok, fekszik Selmetzhez négy mértföldnyire, külömbféle magas hegyek között, egy mély völgyön, nevezetének, és kezdetének eredete felől lásd Bél Mátyás, In Hung. Nova Tom. IV. § 1. 182. c. némellyek Kirántze tót szótól származtattyák, ’s eredetét Kristus szűletése útán 776dik esztendő tájjára határozzák, azt is állítván egyszersmind, hogy szászok által építtetett vólna, és Ó Körmötzről költöztek vala ide által, minekutánna már ez a’ hely a’ Kvádusok, és Gothusok által is miveltetett vala.
HISTORIÁJA.
Szabad Királyi Várossá lett KOLOMAN Királynak uralkodása alatt 1100dik esztendőben, a’ mint első Károlynak Visegrádon 1342-dikben költ Királyi Leveléből, magyarázható. Súllyos nyomorúságot szenyvedtek e’ Városnak lakosai 1230dik esztendőben, második ANDRÁSNAK uralkodásakor, minthogy a’ közönséges bányászi hivatalok Zsidók, és Szaratzénusok által folytattattak, sőt még a’ Királyi Kamarának Grófja is Zsidó vlt. Még keservésebb ínséget szenyvedtek a’ Lakosok a’ Tatároknak kegyetlenkedéseik miatt 1242dik esztendőben, 433mellyet nagy éhség, és hirtelen halál követett vala. Meg érezvén éjjel a’ Várbéli pávák az ellenségnek érkezését, még most is tartanak némellyeket a’ lakosok nyertt győzedelmeknek emlékezetére. Negyedik LÁSZLÓNAK uralkodása alatt pedig 1278dik esztendőben külömbféle ragadományok, égetések, és öldöklések sanyargaták e’ Várost. Azután pedig 1242dik esztendőtől fogva, mintegy 1433dikig a’ Huszitáknak kegyetlenkedéseit szenyvedték. 1442dikben újjabb prédáló sanyargattatások által terheltettek, 1443dikban pedig a’ nagy föld indúlás által mind a’ házak, mind pedig a’ bányák nagyon meg rongáltattak. 1526dik esztendő után széjjel terjedvén az Ozmanok, külömbféle tsapásokkal illettettek, melly inségjek mind az ideig tartott vala, míg Buda Vára viszsza nem vétettetett. Azután 1560dikban 2dik August, nagy tűz égést szenyvedtek, 1570dikben pedig éhséget, és hirtelen halált. Történt annakutána, hogy 1600dikban a’ lakosok, és Királyi bányászi Tisztviselők egy sereg katonaságnak salakjával tsatára kénteleníttettek, ’s mintegy 20 polgárok haltak meg ekkor. Nagyobb veszedelem érte vala a’ Körmötzieket 1605dikben Botskainak zendűlésekor; melllyet Betlen népének sanyargatása követett, ’s tartott 1619diktől fogva, 1624dik esztendőig. Rettendő szélvészes zápor esső félemlíté vala azután 1626dikban a’ lakosokat 3 Jul. Estvéjén, melly a’ Várbéli Szentegyháznak fedezetét is le szakasztá. Nagy szárazságot, és drágaságot értek 1639dikben. 1642dikben pedig 16 Decemb. Egy 500 ölnyi nagyságú bányában, valamelly lámpást tisztogatott legénynek gondatlansága által, veszedelmes tűz támadott vala, ’s ekkor 50 személlyek fúltak vala meg a fűst által a’ bányának űregében. Ismét újjabb sanyargatásokat szenyvedtek Rákótzi Györgynek Követői által 1644diktől fogva 1474dikig, azután pedig 1657dikig, rész szerént halált, rész szerént keserves rabságot az Ozmanoknak kegyetlenkedéseik által. kevés ideig vala néminémű nyugodalmak a’ Körmötzieknek, mert 1682dik esztendőig Tökölyinek követőivel, és az Ozmánokkal kellett 434nekik békétlenkedni. Szomorú égést szenyvedtek 1690dikben Karátsonykor, midőn mind némelly belső Városi házak, mind pedig a’ felső útszának nagyobb része el égtek vala. 1705dikben Rákótzi Ferentz háborgatá e’ Városnak nyugodalmát; 1707dikben pedig ismét újj nagy égést szenyvedtek. 1710dikben hirtelen halál által múltak ki sokan e’ világból. 1716dikban pedig Pünkösd előtt való pénteken ismét gyúlladás által károsíttattak. 1740dikben kemény hideg, és hó vala itten egész Pünkösdig, ’s mint hogy reá ismét hirtelen fagy következék ez esztendőben, nagy drágaságot okozott. 1769dikban 7dik Novemb. Menykő ütés, és szélvész károsította az alsó útszában mind az épűleteket, mind pedig a’ kerteket. Még nagyobb veszedelmet okozott azután 1771dikben 4dik Sept. Egy rettentő szélvész, menydőrgés és felhő szakadás, melly viszont az alsó útszában okozott igen tetemes kárt. A’ Királyi olvasztó házban harmintz ezer forintot érő kár esett ekkor, ’s a’ lakosok itt elegen szenyvedtek. Minden eddig tűz által lett szenvedéseiket felűl haladta az 1777dik esztendőbéli 15. Apr. Történt szerentsétlen égés, mert 114 házak égtek el, ’s némelly emberek meg is halálozának. E’ nagy szerentsétlenségnek könnyebbítésére 3000 forintot költsönzött vala néhai MÁRIA TERÉZIA Királyné tíz esztendeig minden uzsora nélkűl. 1781dik esztendőben a’ Kálvária hegyének egy része le omlott vala, és nehány ezer forintnyi kárt okozott. Nem tsuda tehát, ha illy sok féle vészélyek által szűntelenűl rongáltatván a’ Körmötziek nagyobb fényt, és gazdagságot magoknak nem szerezhetnek. Maga a’ belső Királyi Város igen kitsiny, ’s mintegy harmintz házat foglal magában, a’ valóságos szabados Polgárok pedig, a’ kik bort is mérhetnek, ’s egyéb Királyi adománynak javaival is élnek tsak huszonhatan vagynak, a’ kik t. i. kötelesek a’ bánya ásást folytattatni. Falai a’ Városnak némellyek állatások szerént ollyan köveket is foglalnak magokban, mellyekből aranyat lehetne ki olvasztani: ’s három kapukkal diszesíttetik. Az alsó kapu felett ez a’ felűl írat szemléltethetik: SVB FAVSTO ADVENTV 435FRANCISCI I. R. IMPERATORIS AVGVSTI EXSVRGO, a’ felső kapu felett pedig ezek: REGINA POSONII IN COMITIIS VERSANTE AVGVSTO CORREGENTE AVRI FODINAS VISITANTE EXSTRA VOR A’ Besztertzebánya felé vezető kapun pedig, melly az előtt tsak gyalog ajtó vala, belőlről ezeket a’ szavak: DE PARVIS PORTIS MAGNAS INSVERGERE IVSSIT CIVIS QVO TANTOS PLAVSVS IN VRBE TVLIT, kivűlről pedig ezek a’ sorok vagynak: SI VOTIS FVLGET NOVA LANVA SOLIS IN ORTV, ITE, PATET LAETVM QULLIBET AVDIR: AVE! Belső épűletek között nevezetesebbek először a’ Királyi Városnak Szentegyháza, melly 1557dikben épűlt, ’s 1642. azután pedig 1769dikben meg újjíttatott, szebben fel ékesíttetett, tornyai magasabbra emeltettek, ’s rézzel fedeztetének, és ez utólsó meg újítási költség mintegy 80000 for. Határoztatik. Második Szentegyház itten a’ Sz. Ferentz szerzetebéli Atyáké; mellyen felűl ez a’ írat van: Georgius Lippai de zombor Archi Episcopus Strigoniensis posuit 1653. e’ Klastrombéli Atyákhoz tartozik Loretto kápolnája is. Nevezetes épűlet továbbá a’ Királyi Kamarának épűlete, holott az arany az ezűsttöl el választatik, továbbá a’ Városháza, ’s a’ t. Nevezetes ékességet okoz e’ Városnak a’ Szent Háromságnak képe is, melly 1773dikban szenteltetett fel, ’s mintegy 6000 forintba kerűlt, nem külömben a’ jeles ugró kút is, melly 1751dikben I. FERENTZNEK ide érkezése előtt készíttetett.
’A mi pedig a’ Várat illeti, ez is kitsiny, két fallal, ’s bástyákkal erőíttetik. Leg nevezetesebb épűlet benne Sz. Katalinnak emlékezetére szentelt leg régibb Szentegyház, mely 25dik Novemb. Szokott fel nyittatni, idővel a’ népnek sokasodásához képest meg újjíttatott, ’s öregbíttetett, sőt egy toronynyal is, mellyen mindenkor vígyáznak, fel ékesíttetett. Ezen kivül még egy Kápolna is van itten, a’ Város kerekded falába építve, ’s Sz. Andrásnak lévén fel szentelve, minden esztendőben Sz. András napján nyittatik fel. E’ Várnak tornyán van készítve a’ Város órája, ’s a’ leg nagyobb harang is itten függ. A’ külső Városok külömbféle részekre vagynak fel osztva, ’s számos jeles Királyi bányászi 436mesterségbe való épűletekkel, vendégfogadóval, és serházzal díszesíttetnek. Itten vagynak az Ispotály, és Sz. Erzsébetnek emlékezetére szentelt Szentegyházak. A’ felső Ispotályon ezek a’ sorok vagynak. Hospitale S. Joseph ab Archi Episcopo Strigoniensi, Georgio Szeleptsényi fundatum. Georgio Szécsényi auctum. MDCCXXI. A’ Zólyomi földön van az evangelikusoknak Templomjok, és oskolájok is. Emlékekezet kiván továbbá Szent Anna Kápolnája, e’ felűl írattal: DEVOTI CVLTORES SANCTAE ANNAE IN EIVS HONOREM POSVERE; annak utánna a’ Körmendiek földgyén 1767dikben épűlt, a’ Szent István Királynak szentelt Kápolna, mellyen harang is van, ’s a’ kertbéli úgró kúton, halastón kivűl, nyári mlató ház is készíttetett itten. Nem meszsze van innen Privorszkiak halastója. A’ Városnak bányászi épűletein kivűl vagyon még itten a’ Kir. Gabonatárház is. A’ bányákhoz való patak, melly az elsó útszában egyesűl 10000 ölnyi messzeségről vezettetett ide külömbféle kősziklás helyeken által a’ szomszéd Vármegyéknek segedelmekkel, ’s mint hogy igen nagy hasznokat hajt az idevaló bányászi mesterségnek folytatására Körmötzi víznek neveztetik, sőt még két malmot is hajt, mellyek között nevezetesebb az úgy nevezett püspöki malom, melly hajdan Királyi vala. Emlékezetet kíván a’ Várbéli víz is, melly föld alatti vízi tsőkön vezettetik ide. A’ mi a’ bányákat illeti azok számosak, és külömbféle nevekkel illettetnek. A’ mi pedig a’ Körmötzi pénzt illeti a’ K. és B. betű által külömböztetnek meg némellyek, kivált az 1766dik esztendő után verettettek: most tsak az arany pénzen szemlélhető. Az aranyon, és ezüstön kivűl, még külömbféle drága kövek is találtatnak itten. Külömbféle birtokai is vagynak e» Kit. Városnak, mellyek tulajdon neveik alatt szemlélhetők. I. FERENTZNEK itt lételét ezek a’ sorok tartyák emlékezetben: IN HOC SEODEM LOCO orbis Romani Lumen, fummus que Monarcha Visus erat nostras irradiasse specus! Aure Montani redierunt tempora, quando Caesar ab Augusto venit ad Antra Throno. Vivat Io felix Franciscus Monticularum clemens Protector, gloria plautus, 437amor! VIII. Juny. Sőt emlékeztető pénzeket is vert tulajdon kezeivel. Hasonló szerentsétek vala a’ Körmötzieknek 1765. midőn II. József, és Kir. Hertzegek itten valának; melly látogatás is emlékeztető sorok által tiszteltetett meg: nem különben 1777,’s e’ látogatásnak fen tartására is emlékeztető pénzek verettettek. A’ külömbféle Tudósok pedig látogatásaikat munkáik által nyilvánították, a’ kik pedig itten szűlettek lásd T. T. Horányi Eleknek munkájában; a’ Városnak bővebb le írását Bél Mátyásnak, képét pedig Svantnernek munkájában. T. II. p. 839. Határja sovány, erdei jelsek, lakosai a’ bányászságon kivűl méhekkel, és selyem bogarakkal, ’s tsipkéknek készítésével is táplállyák életeket.
