KÚNSÁG.
KÚNSÁG. Nagy Kúnság. Districtus majoris Cumaniae. Nevezetét vette azoktól a’ Kúnoktól, kik magokat a’ Magyaroknak harmadik ki jövetelek alkalmatosságával Almos Fő Vezérhez kaptsolták; a’ nagy nevezetet IVdik Béla Kir. alatt nyerték, a’ Tatároknak pusztítások után, ’s ekkori határjok a’ Tiszán túl, egész a’ Temesig terjedett; a’ Tisza, és Duna között lévőké pedig kisebb lévén, Kis Kúnságnak neveztetett. A’ sok háborúságok miatt nagyon meg tsonkíttatott, mert mostani hoszszasága néhol 3, majd 4, szélessége pedig 5 mértföldnyire terjed. Fekszik Szabolts, Bihar, Békés, Csongrád, ’s Heves, és K. Szolnok Vármegyékkel körűlvétetve. Földgye szép sík mezőségböl áll, jó termékenységű, ’s a’ marha tartásra is kiváltképen alkalmatos; fa nélkül szűkölködik, ’s e’ fogyatkozást náddal, vagy törekkel pótollyák. 466Folyó vizei a’ Tiszából eredett Hortobágy, alább Berettyó, mellyeknek áradásaik károsak. Tisza vizének árjából is károkat szenyvedtek, míg 1786-ban Mirhófoka kemény töltéssel el nem záródott. Az úgy nevezett Ördögárka Kún Szent Mártonhoz közel látszatik; a’ Kis Kúnságban pedig nyomai a’ Duna felé szemlélhetők. Lakosai Magyarok, és többnyire a’ régi Kúnoknak maradványai, számok közel 3000ret tesz. Egy mező Város és 3 népes helységek vagynak benne, ’s a’ Jászókkal, és Kis Kúnságbéliekkel egyenlő szabadsággal, és törvényekkel élnek. A’ R. Katolikusok az Egri Püspöki Megyéhez, a’ Reformátusok pedig a’ Tiszán túl lévő Superintendentziához tartoznak.
