MUNKÁTS.
MUNKÁTS. Munkacsinum. Nevezetes Vár, és népes Város Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai katolikusok, ó hitűek, és reformátusok, fekszik Ungvárhoz négy mértföldnyire. Nevezetesíti e’ helyet a’ Hunnusoknak itten lett meg állapodások; negyven napig tartott nyugodalmok után oszlottak vala el innen a’ körűl lévő vidékekre. Építtette e’ hajdan nevezetes Várat Hertzeg Keriatovich Theodor Lajos Királynak engedelmével 1360dik esztendőben, a’ ki birtokából ki küszöböltetvén, a’ magyar Királyhoz folyamodott, ’s emlékezetűl e’ nagy munkával készűlt Várat hagyta maga után. A’ Vár egy térségén fel emelkedett kősziklára építtetett, ’s három erősségekkel, és a’ kősziklába vájott bástyákkal nevezetesíttetett. Meg halálozván az említett orosz Hertzeg, a’ ki Munkátson egy Baziliták görög Klastromát is fundált, Apátúrsággal egyetemben, Hitvese pedig Sz. Basilius rendgyét követő Apátzák Klastromát, ’s a’ Várost is kőfallal körűl véteté; ismét a’ Koronához viszsza kaptsoltatott az egész Uradalom, melly hajdan sokkal nevezetesebb vala, és a’ Királynékat is illette. Annakutánna 1422dikben el tseréltetett vala György Rátzok Vájdájának Belgrádért, a’ ki 640nagyobb bátorságnak okáért Zsigmond Királyhoz folyamodott, ’s érette még több jószágokat nyert; mellynek oka az vala, hogy a’ Vajdát a’ Király e’ szívesség által jobban le kötelezhesse, és az Országot is az Ozmanok ellen hathatósabban meg erőssítse. A’ szerentsétlen Mohátsi veszedelem után Zápolya János foglalta el nagy vidékkel, és számos Városokkal. Öregbíttetett e’ Várnak erőssége az Erdélyi Fejedelem által 1628dikban. Leg nevezetesebb leve 1706dikban, midőn Rákotzy Ferentz az újjabb erősségekhez, újjab sántzokat készíttetett ’s Latortza vizét is a’ Vár alá vezettette, melly által majd győzhetetlen Várnak tartatott. Nevezetes ostromot szenyvedett e’ Vár 1567dikben, midőn Svendi Lázár által szerentsésen meg hódoltatott, de annakutánna nem sokára ismét a’ magyaroknak hatalmokba jutott. Annakutánna menedék helye vala I. Rákotzy Ferentznek, ’s Tököly Imrének is, a’ kik kintseiket e’ Várba viteték, mint leg bátorságosabb helyre. Hitvese is ide vonta vala magát katonáival, és a’ Várat a’ Tsászáriak ellen igen példás vitézséggel oltalmazták. Kénteleníttetett a’ meg hódolásra 1687dikben, ’s a’ Hertzegi méltóságnak jelei is Káprára Tsászári Vezérnek kezére kerűltek. Ide érkezett vala IIdik Rákótzy Ferentz Lengyel Országból 1703dikban, és innen terjeszté hadi mozdúlásait bellyebb a’ Hazába. Végre 1711dikben ismét a’ Tsászárnak hatalmába jutott; külömbféle épűletei az előtt igen pompásak voltak, mellyek az időnek viszontagságai által már ma éppen külömbözők. Ide zárattatott vala a’ híres Vitéz G. Kohári Tökölyi által, ’s a’ Munkátsi tömlötzöt súllyos rabsága nevezetesíti, valamint a’ Várat az a’ mély kút, melly 50 ölnyi mélységűnek állíttatik. A’ mi a’ Várost illeti, ez szép virágzással öregbíttetik, ’s az ó hitű egyesűlt Püspöknek lakó helye, holott Káptalan, és papi Seminárium is van, ’s e’ Városnak nem kevés előmenetelt okoznak. Hajdani igen régi kőkerítésének már ma nyoma sintsen, valamint az Apátzák, és Dominikánusok Klastromai is el enyésztek. Nevezetesíttetik ellenben a’ Szentegyházak, és reformátusok Templomjok által. Nem kevéssé díszesíti e’ 641Várost a’ Püspöki Kastély a’ káptalanbéli Uraknak házaik, a’ Seminarium, a’ Fábrika, ’s az Uraságnak épűlete, a’ Só ház, és Harmintzadó ’s a’ t. Emlékezetet kíván a’ földes Uraságnak az a’ jó gondoskodása is, melly szerént 1782dikben Latortza vizén egy 6 ölnyi szélességű, és 110 ölnyi hoszszaságú hídat készíttete.
Vidékje a’ Városnak igen kies, levegője jó, ’s a’ külömbféle szőlő hegyek által nagyon eleveníttetik. Magos hegy erdői is igen tágasak, és a’ makkoltatásra alkalmatosak, szántó földgyeinek némelly része soványas, de leg inkább jól termő, ’s mindent meg terem, fája mind a’ két féle elegendő, borai nevezetesek, és jok, legelője valamennyire szoross, piatza helyben van.
