Adulterium, μυιχεια, a házassági hűségnek megszegése a nő részéről. – Erre nézve Görögországban a törvény igen szigoruan intézkedett. A férj a tetten ért csábítót büntetlenül megölhette. (Lys. Eratosth. 25 köv. Demosth. Aristocr. 637, 53),vagy más módon vehetett rajta boszút (Suid. s. v. παρατιλλεταιés ραϕανις), esetleg pörbe foghatta (γραϕη μοιχειας); az asszonyt pedig, ki ipso jure becstelenné lőn (ατιμια), tüstént el kellett űznie házától. V. ö. Télfy, Corp. jur. Att, 1169 köv. – Rómában, hol a házasság szentsége a patria potestas és a judicium domesticum oltalmában állott, az állam nem avatkozott az adulterium megtorlásába; ezt egészen a férjre bízta, ki a házasságtörő asszonyt (adultera) megölhette (Gell. N. A. 10, 23) vagy elűzhette (repudiare, εκβαλειν; Plut. rom. 22), a csábítón pedig tetszése szerint tölthette ki boszúját. Quintil. 3, 6, 27; Val. max. 6, 1, 13; Mart. 3, 85. Midőn azonban a köztársaság vége felé az erkölcsi sülyedés következtében az adulterium napirenden volt, Augustus Kr. e. 17-ben kiadta a lex Julia de adulteriis coërcendis czimű törvényt, melyben a régi megtorlási jogot korlátozva pénzbírsággal s száműzéssel bünteti az adulteriumot. M. J.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.