Agger.
Agger. – 1. Földtöltés, gát. Rómát nyugatról a Porta Collinától a P. Esquilináig a .védte (Plut. Num. 10), mely oly magas volt, mint a városfal. E mellé temették a szegényeket és a gonosztevőket erről dobták le. Suet. Cal. 27. Itt volt Maecenas parkja (Hor. Sat. 1, 8, 14) a turris Maecanatianával. Hor. od. 3, 29, 10. Suet. Ner. 38. Egy más nevezetes a. az, a melyet Drusus készíttetett Germaniában, s a melyet Kr. u. 58-ban Paulinus Pompejus fejezett be. Tac. Ann. 13, 53. – 2. Háboruban a tábort mindig a. vette körül, a mely a szerint volt magasabb vagy alacsonyabb, a mint az ellenség közelebb vagy távolabb volt. Az a. magát a földtöltést jelenti, a vallum pedig oly a., a mely védczölöpökkel és árkokkal van ellátva. Caes. b. g. 7, 72 és Caes. b. c. 3, 63. Város ostrománál az ostromlott fal közelében a.-t építettek a fal irányával merőlegesen s ebből oldalvást is építettek a.-t a fallal párhuzamosan. Az a.-t oly magasra hányták lehetőleg, mint az ostromlott fal s reá állították a turris ambulatoriát (lásd Ostrom, 3). Az a.-nak az volt a czélja, a mi a modern approchesnak. Néha fából és rőzséből is építették s ilyenkor az ellenség, ha csak tehette, felgyújtotta. Liv. 36, 23. Caes. b. g. 7, 24. – 3. A görögök is a.-t (χωμα) építettek ostromlásnál, de a város védelmére nem alkalmaztak a.-t, mivel városaik többnyire erős kőfallal voltak ellátva. H. Ö.
