Ala. A szövetségesek segédcsapatát két részre osztva a csatarend jobb és bal szárnyán állították fel; e gyalog- és lovascsapatbelieket alariinak nevezték, ellentétben a legionariusokkal. A császárok idejében az a. önálló lovascsapat, mely nem volt szerves összefüggésben a legióval. Nevét azon néptől kapta, a mely legénységét szolgáltatta, pl. a Batavorum, Gallorum; néha előkelő személyről vagy katonatisztről (a. Agrippina, Petriana), császárról (a. Augusta) vagy fegyverzetéről (a. sagittariorum) nevezték el az a.-t. Az ala 500–1000 emberből állt s turmákra és a decuriákra volt osztva; parancsnoka a praefectus alae. A császárság idejéből körülbelül 120 a.-t ismerünk, melyek többnyire határőrség gyanánt szolgáltak megerősített városokban. L. Equitatus.H. Ö.
A római birodalom határainak védelmében jelentékeny része volt a legiók mellett a segédcsapatoknak, köztük az aláknak is. Pannoniában jórészt a Duna mentén a legiók táborai közötti vonalakat tartották megszállva a cohorsokkal együtt, Daciában szerteszéjjel tanyáztak a kisebb castellumokban. A diplomák segélyével nem nehéz kimutatni, mikor mely alák tartózkodtak itt is ott, is, viszont a feliratos kőemlékek s a bélyeges téglák lehetővé teszik annak a megállapítását, hogy hol volt a táborhelyük. Pauly-Wissova «ala» czímszó alatt közli az ismert alák lajstromát, megelőzőleg azonban már Kuzsinszky is összeállította a pannoniai és daciai alákét a Millenniumi Történet I. kötetében (LVI, XLIX). K. BÁ.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.