Babrias, Babrius

Full text search

Babrias, Babrius, Βαβριας, Βαβριος, görög meseíró, nem a hellenistikus korból, mint hitték, hanem a Kr. utáni 3. század elejéről; valószínü, hogy származására nézve római volt, de elgörögösödött és keleten élt. Socrates példájára Aesopus (l. e. 1) meséit finom ryhtmus-érzékkel és művészi technikával choliambus-mértékbe öntötte. Ez az átdolgozás Suidas szerint 10 könyvből állott. Sikerük meglepő volt, csakhamar az iskolákban is olvasták és a későbbi meseírók B. meséit igyekeztek utánozni, átdolgozni, s ez az oka, hogy az utánzatok lassanként kiszorították az eredetieket, úgy hogy B. meséiből aránylag kevés jutott reánk. Egy 123 mesét magában foglaló kéziratot 1844-ben fedezett föl az Athos hegyi Szt-Laura kolostorban Minoides Mynas, s 1857-ben eladta a Brit. Museumnak újabban általa fölfedezett 95 darab másolatával együtt. Ezeket azonban Lewis és Cobet hamisítványoknak jelentették ki (valósz. maga Mynas gyártotta őket). Kiadta B.-t Boissonade (Paris 1844), Lewis (1846), Lachmann (Berlin 1845), Schjeidewin (Lipcse 1853) stb., újabban Rutherford (1883, jeles commentárral). Korszakalkotó felfedezés: Hesseling, Waxen tablets with fables of Babrius (Journ. of hell. studies XIII, 293 skk.), melyet Cruisus nagyobb és kisebb kiadása (Lipcse 1896 és 1897) értékesít. CS. J.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi