Campona
Campona, kisebb táborhely Alsó Pannoniában a Duna jobb partján, ismeretes az Itinerariumból s a Notitiából (Oc.XXXIII 36), az utóbbi szerint a IV. században Camponában az equites Dalmatae táboroztak. Az Itinerariumból (Wess.245) megtudjuk, hogy a 23 r. mérföldnyi útvonal közepe táján (in medio) feküdt, mely Aquincumot Matricával (Ercsi) összekötötte. A legtöbb valószinüséggel Téténynyel azonosítható, hol számos feliratos kő (CIL III 3388–3405) került napfényre. Tétényből való a CIL III 3719 mérföldmutató (ab Aq. m. p. VIIII) Kr. u. 230-ból, de mivel Tétény 9 r. mérföldnél távolabb esik Aquincumtól, nem állhatott eredetileg ott, hol találták. A feliratokból kitünik, hogy az ala I Tungrorum Frontoniana, mielőtt Daciába került, a II. század elején Camponában tartózkodott (CIL III 3400). a III. században pedig az ala I Thracum veteranorum sagittariorum c. R. (CIL III 3388. 3394. 3395 = 10378) tartotta megszállva. Ez az ala Kr. u. 251-ben, mint a CIL III 10624 mérföldmutató tanusítja, a Camponán átvezető útat is javította. Feltalálhatók továbbá Tétényben a legio II adjutrix nyomai (CIL III 3393. 3399) s valószinű, hogy Campona a beneficarii consulares stadiója (CIL III 3397) is volt. A sok polgári jellegű felirat (CIL III 3389–3391. 3402–34305) arra mutat, hogy a castrum mellett polgári telep volt, mely mint a nagyobb táborhelyek mellett megtörtént, itt is minden bizonynyal a canabákból fejlődött. Önállósága azonban nem volt, hanem a CIL III 3402 felirat tanusága szerint Aquincumnak volt attribuálva. K. BÁ.
