Cappadocia
Cappadocia, Καππαδοχια, perzsa feliratokon Katpatuka, idők folytán változó területű kisázsiai tartomány; legtágabb értelemben vett határai keleten az Euphrates, északon a Pontus Euxanius, é.-nyugaton Paphlagonia és Phrygia, délen Lycaonias a Taurus hegység; a római időkben Galatia, Pontus, Armenia, Cilicia és Lycaonia képezték határát; már a perzsák két satrapiára osztották; u. m. az északira a Pontus mellett (Κ. η προς τω Ποντψ) és a délire vagy belsőre (Strab. 12, 534), bár Xenophon csak egyről beszél; a római időkben a déli rész tartotta meg a C. nevet s ezt hivták e néven a diadochusok idejében is, mikor önálló birodalom volt. Kr. u .17-ben Tiberius tette római provinciává (Tac. ann. 2, 42, 56), de különböző időkben különböző tartományok számítottak hozzá. Déli hegyes részét Cataonia néven ismerték, melynek főhelye Tyana (Xenophonnál Δανα), egyéb városai Cybistra, Comana. Nagy szerepet játszott C. a mithridatesi háborúkban is. Cic. de imp. Cn. Pomp. Régi fővárosa volt C.-nak a tartomány közepén fekvő Mazaca, az Argacus kiégett s 3840 m. magas vulkán tövében; a város később Eusebea, majd Tiberius óta Caesarea nevet viselt. C. lakói indogermán eredetűek voltak; lakóit a görögök világosabb bőrszinük miatt Αευκοσυροι néven nevezték. Strab. 12, 534; 16, 737. Plin. h. n. 6, 3. C. egy része nagyon termékeny volt híres és sok ásványt szolgáltatott. Plin. h. n. 36, 12. 45. Lakói vitézek, de megbízhatatlanok voltak, innen mondták rájok, a cretaiakra és cariabeliekre, hogy τρια καππα κακιστα. Herod. 1, 72. 7, 73. Xen. an. 1, 2, 20. A mai Üjük és Boghazkiői mellett nagyszerű romok maradtak fenn. K. J.
