Carpi, daciai néptörzs a Duna torkolata körül, a rómaiakra nézve csak a III. század eleje óta vált veszedelmessé betöréseivel, melyeket különösen Dacia és Moesia lakossága sinylett meg (CIL III 1054 Apulumból: [I.] o. m. G. Val. Sarapio a Carpis liberatus pro salute sua et suorum v. l. p.). Midőn Kr. u. 238–241 között Alsó Moesia helytartója megtagadta az évdíjat, melyet a Carpi azon jogon követeltek, hogy a gótoknál különbek (Petrus Patric. frg. 8), 245-ben betörtek a római területre, de Philippus császár kiverte Daciából s Moesiából és elsőnek fölvette a Carpicus melléknevet. Cohen, V2 135. 3. Veszedelmesebb volt a Carpi betörése Moesiába Decius császár idejében, mert ekkor Cniva vezérlete a latt a gótokkal szövetkeztek volt s a háborúban maga a császár elesett, úgy hogy utódja Trebonianus Gallus kénytelen volt az évdíjat megadni. Mindazonáltal a betörések megújultak, míg végre Aurelianus császár a Dunán átkelve, őket saját földjükön annyira meg nem verte, hogy a rómaiakhoz védenczi viszonyba léptek. A senatus a császárt a Carpicus melléknévvel tüntette ki. Hist. Aug. Aur. 30, 4 s. CIL II 4506. III s. 7586. Ezt a melléknevet viselik még Diocletianus s Galerius, nemkülönben Maximianus és Constantius, végre I. Constantinus császárok a carpusokon aratott kisebb győzelmeik révén, melyeknek az a következménye is volt, hogy a Carpi jelentékeny része már 295-ben Pannoniában (Amm. Marc. XXVIII 1. 5.) és Moesiában telepíttetett meg. A kik visszamaradtak, I. Theodosius idejében Καρποδακαι neve alatt mint a hunnok szövetségesei említtetnek. Zosimus IV 34. K. BÁ.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.