Caucasus, Caucasii montes
Caucasus, Caucasii montes, ο Καυκασος, ma örményül Kavkász. – 1. Ez a fontos hegység a Pontus Euxinus és a mare Caspium között a 2) alatt említett C.-tól való megkülönböztetésül Κ. Σκυϑικος. Csak két hágó vezetett rajta keresztül: keleten az ú. n. Albaniai v. Caspius kapú (Albaniae portae) a m. Derbend vidékén, és közepén a sarmatiai vagy Caucasusi kapú (m. Darial). Éjszaknyugati csoportjai, a Coraxusok hegyei (Coracci montes), egész meredeken emelkednek ki a Pontusból. A régiek e hatalmas hegysort a világ végének tekintették; 5600 méterig emelkedő csúcsai szerintök a csillagokig érnek; Prometheus e sziklához volt lánczolva. Vitéz és harczias törzsei körül az Abasgi (ma abkházok), Cercetae (ma cserkeszek), Legae (lesghiek, lekiek) valának ismeretesek. A régiek csak Pompejusnak Mithridatesszel való háborúi óta ismerkedtek meg valamivel jobban e vidékkel. Strab. 11, 497. 506. 511. 15, 688. Hdt. 1, 104. 3, 97. Diod. Sic. 1, 41. Pol. 10, 48. 11, 34. Plut. Pomp. 34. Arr. an. 5, 5, 3. Aesch. Prom. 422. 719. Nehány georgiai törzs nyelve reánk nézve azért fontos, mert műveltségi szókincsük megegyez az ugor s magyar nyelv szavaival. Gróf Zichy Jenő 1895. tanulmányi utazása közben sokat kutatta a C. népeinek néprajzát és az őshazai emlékek nyomát; többi között a Zichi törzs között akadt rokon szokásokra. V. ö. Nyelvtudományi Közlemények 1893. évf. 119. és 1894. évf. 82 s 182. old. Tov. gr. Zichy Jenő útazásának leírását (1897. 2. köt.) – 2. Az indiai Caucasus, C. Indicus, K ’Ινδικος, m. Hindú Kus, vagyis a Paropamisus (l. ezt). P. K.
