Cyaxares
Cyaxares, Κυαξαρης, az óperzsa ékiratokban Uvakhsatara (Justi magyarázata szerint Huvakhsatara, a jó termésű, kinek birodalma termékeny), Media királya Kr. e. 625–583., a medus hatalomnak tulajdonképeni megalapítója. Atyja Phraortes, Deiocesnek fia, Ninive ellen intézett támadása közben elesett. E háború folytatásában meggátolta C.-t a scythák betörése, a mely különben az assyriai birodalmat is alapjában megrendítette. C. erre először is azon iparkodott, hogy országát az idegen gyülevész népségtől megszabadítsa és hadseregét jobban szervezze. Azután a babyloni Naboplasszarral szövetkezett, kinek fia Nabukodonozor, nőül vette C. leányát Amytist. Csak most, egyesült erővel vállalkozott Assyria ellen a döntő támadásra. 606-ban bevették Ninivét, melyet a győzők felégettek, mire az assyriai örökségen s a zsákmányon osztozkodtak. Mediának minden a Tigristől Keletre és Északra eső föld jutott. C. aztán lassú küzdelemben Armeniát és Cappadociát leigázta, a Halys partjain azonban a lydiai Alyattes ellenállására bukkant. Ötéves háborújok az 585. évi május 28-iki teljes napfogyatkozás hatása alatt Nabukodonozor és a ciliciai Syennesis közbenjárására kötött békével végződött, a melynek biztosítékát Astyagesnek, C. fiának, és Aryenisnek, Alyattes leányának házassága képezte. C. úgy látszik, nemsokára azután meghalt. Uralkodásának évei a szerint esnek előbbre vagy hátrább, a mint a szerzők az említett napfogyatkozást a 610. 597. vagy 585. évivel azonosítják. – Hdt. 1, 16–107. Diod. Sic. 2, 32. Xen. Cyr. 2, 4. 18 s gyakr. Strab. 17, 801. Justi, Iranisch. Namensbuch 140. Spiegel, Erân. Alterthumskunde II, 254 sk. U. a. Altpers. Keilinschriften 190. Maspero, Hist. anc. d. peuples de l’Orient2, 472 sk., főleg a 484. l. jegyz. Hommel, Gesch. d. alt. Morgenlandes 156 sk. Unger, C. und Astyages (a müncheni akadémia értekezései között 1882). P. K.
