Cylon
Cylon, Κυλων, előkelő athenaei férfi, ki 640-ben Kr. e. (01. 35, 1) Olympiában győzött s apósa Theagenes, megarai tyrannus segélyével Athenaeben kezébe akarta keriteni a főhatalmat. A delphii oraculum azt tanácsolta neki, hogy Zeus legnagyobb ünnepén szállja meg az acropolist, a mit ő a következő olympiai ünnepek alkalmával meg is tett, holott az oraculum az athenaeiek legnagyobb Zeus-ünnepét, a diasiákat értette. A nemesség s parasztság aztán ostrom alá fogta az összeesküvőket: Cylon s testvére megszöktek, körülfogott párthivei a legnagyobb inségben megadták magukat s mint oltalomért esedezők (ικεται) Athaneae Polias oltárához telepedtek. Kegyelemigérettel elcsalták menedékhelyükről, de az Alcmaeon nemzetségből származó archon, Megacles, legyilkoltatta mindnyájokat (az archon nevét Aristoteles útján tudjuk), némelyeket az Erinysek oltárainál, s így vérbűnbe keverte magát s követőit. C. többi párthiveit a pyrtanisuok 636 körül örökre száműzték. A szentségtörés (Κυλωνειον αγος) azonban bosszút kivánt s hosszas pártviszályok után 300 nemes emberből álló törvényszék döntött az ügyben, melynek a későbbi athenaei történetre messze kiható itélete következtében az Alcmaeonidák száműzöttek, halottjaik sirjaikból kiszórattak (εναγεις και αλιτηριοι της ϑεου). E szentségtörést felhasználták még 508-ban Clisthenes, 432-ben Pericles ellen, mint a kik mindketten Almaeonidák voltak, bár utóbbi csak anyai ágon. Thuc. 1, 126. Plut. Sol. 12. Paus. 7, 25, 1–3. V. ö. Ed. Myer, Gesch. d. Altertums II. p., 636–640. T. K.
