Cyzicus
Cyzicus, Κυζικος. – 1. M. Balkiz, a Propontis mellékén (Phrygia ad Hellespontum), a legnevezetesebb miletusi gyarmat. Arctonnesus sziget (ma félsziget) déli csúcsán feküdt (Prpontiacis haerentem Cyzicon oris, Ov. trist. 1, 10, 29) a Dindymum és Archtus hegy lábainál s a szárazfölddel két hid kötötte össze. Az így áthidalt tengerszoros keleti s nyugati oldalán volt két kikötője, Panormus és Chytus. Emelkedése a peloponnesusi háború után kezdődik, melynek folyamában itt verte meg Alcibiades a spartaiakat 410-ben. 350 körül a perzsák megerősítették, virágzása tetőpontját azonban a macedoniai s később a római uralom alatt érte el. A 74/73 telén kiállott erős ostrom után, mely alól Lucullus szabadította fel, hűsége jutalmául hatalma alá adták a szomszédos partvidéket s libera civitas lett. E jogot Tiberius császár római polgárok bántalmazása miatt megvonta ugyan tőle, mindazáltal C. jelentősége megmaradt egészen Konstantinápoly emelkedéséig. Kereskedelmi fontosságát mutatja arany pénzeinek ((Κυζιχηνοι, scil. στατηρες = 28 atticai drachma) elterjedt volta; híres volt kenőcse (μυρον Κ., unguentum amaricinium, irinium) az iris növény nedvéből készítve. Romjai (fal-, színház-, amphitheatrum-, templommaradványok) ma is mutatják egykori nagysgát s virágzását. Strab. 12, 575. Hdt. 4, 76. 6, 33. Xen. Hell. 1, 1, 11. Cic. de imp. Cn. Pomp. 8. Plut. Luc. 9. Suet. Tib. 37. Tac. ann. 4, 36. V. ö. Marquardt, K und sein Gebiet, 1836. – 2. L. Argonautae. T. K.
