Δικαστηριον
Δικαστηριον, az athenaei nagy néptörvényszék (l. ’Ηλιαια) egy egy osztálya, a milyen összesen 10 volt, szabály szerint egyenkint 501 biróból és bizonyos számú pótbiróból sors utján összeállitva. Egy-egy valóságos törvényszék azonban nem mindig épen egy δ.-ból, hanem néha kevesebb biróból (201-ből), néha fontosabb ügyekben több ς.-ból (2501 biróig is) alakult s tágabb értelemben is ilyen valóságos törvényszéknek is d. volt a neve. Azonkívül a δ. szó (mint a ηλιαια szó is) később nemcsak a birák gyülekezetét, hanem a helyiségeket is jelentette, hol az üléseket tartották. Lys. 10, 16. Maga a főhelyiség, a ’Ηλιαια, valószínüleg nem volt egyéb, mint kerítéssel (δροϕαχτοι) ellátott szabad tér az agorán (Curtius, Stadtgesichte von Athen, 63. l. szerint a régi, déli agorán, a későbbi Herodes-féle Odeum helyén), hol a birák fapadokon ültek (Aristoph. vesp. 124), a pörvezető tisztviselő és a felek pedig magasabb emelvényen (βημα). Később a pörös felek és tanuik számára külön szószéket (szintén βημα) is állítottak. De ezen a fő és legnagyobb helyiségen kívül voltak mások is, melyekről azért bajos tájékozódni, mert a grammatikusok és szótárirók összezavarták őket a szintén δ-oknak nevezett 10 biróosztálylyal (l. f.). Igy tudjuk, hogy a heliasták gyilkossági ügyekben a negyedik században a Palladiumban és a Delphiniumban (l. ’Εϕεται) is itélkeztek, az eltartásra vonatkozó magánvádakban (διχαι σιτου) pedig a régi Odeumban (l. o.). Továbbá a szótárirók említenek még Φοινιχιυν (vörös), Βατραχιουν (békazöld), Τριγωνον (háromszögű), Καινον (uj), Μεσον (középső) stb. nevű törvényszéki helyiségeket, melyekről egyébként semmi közelebbi értesítésünk sincs. A tizenegyek (ενδεχα) piaczon levő törvényszéki helyiségeinek παραβυστον volt a neve. GY. GY.
