’Επυιροτη
’Επυιροτη. – 1. Attikai terminus annak a megbizásnak vagy felhatalmazásnak jelölésére, melyet két pörlekedő fél szabad megegyezés útján egy harmadik személynek ad a köztük lévő pör eldöntésére (επιτρετεσϑαι διαιταν). A meghatalmazott személy ezen minőségében a magán-békebiró (l. Διαιτητης) czímet viselte, s itélete alól nem volt felebbezésnek helye. Isocr. Callim. 11. trapez. 19. Demosth. Apat. 14, – 2. ’Επιτροπης διχη vagy γραϕη, l. Δικη és Επιτροπος. GY. GY.
