’Εξωμοσια,
’Εξωμοσια, athenaei terminus. Jelentése: 1) Eskü mellett való visszautasítása valamely hivatalnak (pl. követségnek) vagy tehernek (pl. liturgának) testi gyöngeségre vagy vagyontalanságra való hivatkozás mellett. Pol. 8, 55. 2) A tanú esküje a törvényszék előtt hogy semmit sem tud az ügyről (εξομοσασϑαι, Demosth. de falsa leg. 176). 3) A szótáríróknál a pörhalasztó vagy pörhárító kifogástételt is jelenti, a milyen értelemben a szónokok a διαμαρτυρια-t (l. o.) és a παραγραϕη-t (l. Per, 2) használják. GY. GY.
